Pajenn:Imitation er Uirhiés Glorius Vari.djvu/148

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
Ar bajenn-mañ n'eo ket bet adlennet



Me ouï e mès méritet en tauleu rustan a hou justice. Ah ! scoeit er revoltet-men ; mæs rantet dehou hou caranté quetan.

Lammet gueneign, coutant-on, ol er péh a éel me staguein doh er bed, madeu, inour, réputation, estim ha caranté en dut ; mæs ne bermettet jamæs m’em bout hoah er malheur d’hou col.

Groeit ma éellein reparein, én amzér de zonnet, dré ur garanté fidel ha gredus, en amzér e mès collet é vihuein pel dohoh.

Pligéet enta guenoh, ô me Jesus ! permettein hoah teign tostat deoh. Hou calon a zou perpet er memb, perpet digueor : eit hun receu, ne vern péguement hun nès hou ç’offancet.

Azen-é é queméran en hardéhtæt de hum guhein. Reit-teign er bonheur ne sortiein a vazé jamæs, m’hum gollein ér galon-zé durand un éternité.

————


CHAPISTRE XV.
Penaus hac é mèn é ma ret clah Jesus, goudé en dout bet er malheur d’er hol.


QUENTÉH èl ma remerquas Mari ne oai quet Jesus guet-hi, hi er hlascas guet presse, de guetan é mesq hé hærent, goudé ér guær a Jerusalem, é péhani en er havas.