| ◄ En Dornereah | Er Hoarh | En Avaleu hag er Chistr ► |
Kentéh, avel mé huél campennet é vlaiad,
Én don ag é sulér ol é hran cherret mat,
Quent gobér tra aral, peb métour e zeli
Monet bean d’é goarheg e zou é tal en ti,
Aveid gout ha guélet mar dé mal hi zennein,
Ha hi hass pé d’ur hoèh, pé d’ur poul de augein.
Bout e zou mercheu splann hag e hra hanawet
Mar dé anvé er hoarh ha mat devout estet :
Nezen ol er goarheg, drest peb tra en dél glas,
E daul, pe duem en heaul, ur houst kriw, ur fal vlaz ;
En tadeu orgueillus, guet ou fenneu ihuel,
E seblant disprizein ha tampest hag ahuel ;
Ur beutren skan hum saw, kentéh el m’ou heijér,
Avel ur gogusen, én évr ag en amzér.
Guélein e hrér ehué é kouéh ar er mameu
Taul ha taul er golvan, er hoarér, er pengleu,
Hag, é peign doh bep pen, é tennein ol er gran,
Doh ou draibrein kentéh aveid torrein ou nan,
Pé doh ou hass a herr d’ou fousinedigueu
Ou gortô, gued hirreah, én don ag ou néhieu.
Neoah a pe dennér ur goarheg aneüé,
É ma rekis difforh, en eil doh é guilé,
En tadeu ha mameu. Aveid gobér erhat,
É tennér ketan pen en tadeu a zornad,
Hag en ou ariér, troed doh troed, pen doh pen,
Gued ul liam distér groeit a blouz pé a vren.
Mœz gued mui a zoustér é tennér er mameu,
Gued eun a gol er gran e zou ar ou fenneu.
Dré vraw ha dré zoustér d’ellér é vant kaset,
Eid bout inou kentéh ar ul linsel heijet,
Pé dornet gued frailleu, eid ma kouéhou er gran
E vou gouarnet eid had aben en nehué han.
Neoah, quent kas er hoarh d’er poul aveid augein,
É ma guèl el lezel un herrad de séhein :
Er hoarh en dès séhet quent bout lakeit en deur,
E rei lanfess kriwoh ha milein el en eur.
A pe augér er hoarh é ma ret el lakat,
Aveid mé augou guèl, én ul léh choéjet mat.
N’el lakér quet enta na rai dost t’ur huéen
E daul, é pad en dé, trô ha trô goaskeden,
Nag én ur hoèh deur-rid, nag én un toul râned,
Nag én ul len rai zon ha karget a besked :
En deur él léhieu-zé, memb én amzér tueman,
E zou prepet iein-sklas, pedost el d’er gouian,
Ol er hoarh e rikei hir amzér eid augein,
Hag e vou dré zé memb én danjér a vreinein.
Allas ! guélet zou bet istroh eid ur meitour
En dès elsé kolet er fréh a hir labour !
Mœz er hoarh hum blijou, ha ean e augou bean,
Él léh ma skoei en heaul én é duemdér vrasan,
Én ur flaguen izel, ledàn ha dizolo,
Hag ér guèlan pouleu e gavér trô ha trô.
Turel e hrér inou dré vraw en dornadeu,
En eil doh éguilé dalhet gued liameu.
Eit ou derhel én deur, ma chomeint goleit mat,
É lakér ar nehai mein ponnèr pé motad.
Neoah ag en deur-aug é saw ur vlaz ponnér
Hag hum streawou quent pêl én évr ag en amzér.
Pêleit enta, pêleit, gued er brasan soursi,
Doh er hoarh é augein, el loned a hou ti,
Hou tevend ha hou quévr, hou seud ha hou ronsed,
Pé touchand é véèt én dangér a huélet
Ol hou loned gué1an é peurat dé ha dé,
Marsé memb é klanwat hag é kol ou buhé.
A p’en dé bet én deur ar drô ur pemzek dé,
Mar dé chomet goleit é pad en amzér-zé,
Mar dés dalhet en heaul hemb arsaw dé duemein,
Er hoarh e zou aug mat, mal bras ê en tennein,
Er has pêl doh en deur : kentéh keti ketan
É huélér é ridék er bautred hardéhan.
Én deur bet en deuhlin, hag ou mancheu tronset,
Lod, gued gred, ag en deur e den er hoarh auget,
E grog é peb dornad, dré vraw ha dré zoustér,
Ou golh mat hag ou heij, ou zaul ar er chauchér.
Réral hoah gredusoh, liès mat én ur son,
Ou harg én ur har bras stleijet dré zen éjon,
Hag ou hass, d’er beanan d’er prad bras de séhein.
Mœz aveid ma séheint é ma ret ou ledein.
Raksé merhed gredus, én drespet t’en tuemdér,
Ou displég tenawik ar er heod glas tinér,
Én ur prad én abri, é kreiz un devalen,
Pé, memb én ur park-heod, mar dé flour en donen,
En ulléh dizolo, ma kouéhou ar nehai,
Hag er gloéh pad en noz, hag en heaul pad en dé.
Hani ne led é goarh én un tachad ihuel,
Léh ma huélér liés é punein en ahuel,
Gued doujans a huélet, mar saw un ahuel drô,
Ol é goarh dismantet ér piar horn ag er vrô.
Neoah er hoarh zou séh, ha ret é er cherrein
Eid er braiat kentéh é raug en amzér iein.
Mœz é chonjal é tei devout hoah tinéroh,
Eid ma torou hemb poén, ma tibluskou ésoh,
Lod ag er veiterion, quent kommans er braiat,
El laka, én é saw, én ur fourn tuemet mat ;
Lod aral, a pén dé braw ha tuem en amzér,
En displég, én abri, pen d’er ben d’ur vaugoér.
P’en dès tuemet erhoalh, é kommansér kentéh
Ha labourat a nerh, ha braiat hemb dichuéh.
Né huélér mui bremen meid divréh é vouljal,
Dorn peb brai é sewel, é skoein en ur drouzal ;
Én dason e respond é tal kain er mané ;
En ined e neij pêl, spontet é lein er gué ;
Er hoarh e darh, e gri édan dent er braieu ;
Mæz en hellest menut e gouéh ol a dameu
Én ur yoh ar en doar, hag é dorn er braiour
Ne chom, a ol er hoarh, meid lanfess fin ha flour.
— Neoah eid bout néet, er hoarh zou hoah rai gri :
Raksen eid en dousat, en nettat mui-oh-mui,
Gued ur planquen luemet é ma ret er pahlat,
Hag, ar ur grib dent hoarn, arlerh er serensat,
Eid difforh perhuéh mat a zoh er stoub lousan
Er hoarh e vou néet, a p’en dei er gouian.
Treménet é neoah en dilost ag en han,
Ha kement tra, ér bed, e seblant er gouian :
En amzér zou ieineit ; tro ha tro ol er gué
En dès kolet ou dél ; en heaul ag é hulé,
A veit rein é splandér, é sàù deùéhatoh,
Hag en noz, eit en dé, e zou paud mat hiroh.
Deit é kalon gouian get en amzér kalet,
Hag é peb léh, ér vro, er segal zou hadet.
Chetui, é Bréh-Izel, d’en dud ag er mézeu,
Er hours aveit kommans, de noz, er filajeu.
Kentéh avel m’en dès én noz du ha tihoel
Ar ol en treu ér bed displéget hé mantel,
Ha diskoeit d’en ol dud, kerklous el d’el loned,
É ma rekis bremen ha repoz ha kousket,
Ol el labourizion, e zou ar er mézeu,
E arsàù ou labour, e guita er parkeu,
Get joé ar ou diskoé e sam ou fenhuegér,
Hag e hia, lan a hred, keti ketan d’er gér.
Kent gobér tra erbet é ma ret koéniein :
Azéet doh en daul, aveit reneùéein
Ou nerh ou dès gouanneit dré un dehuèh labour.
D’ur pred ha mat ha huek ged joé é rant inour.
P’en dé achiw er pred, n’ou guélér ket kentéh
É vonet de repoz, deustou mé mant goal chuéh.
Ret é hoah labourat : Lod e hia de zreill koed,
Pé, én un ofen vras, e bil lann d’er ronsed ;
Lod aral e dill koarh, ged plouz e hra tokeu,
Pé, eit lakat guérein, e gampen ruchenneu :
Neoah ol er merhed, ér filaj, d’er gouian,
E labour pé én ti, én dro d’er goahad tan,
Pé, èl é mara léh, mar dé rai iein, ér hreu,
Azéet ar er plouz, tro ha tro d’er goleu.
Doh é skoé ur gegil, peb unan a nehai
E zeli néein koarh estet épad er blai.
Eit néein fonaploh, hag ésoh, get un troed,
Lod e laka de droein ur rodig groeit a goed.
Mæz er merhed aral, hemb chanjein er modeu,
Avel én amzér gouh, e né get gourhedeu :
A zoh ou hegilieu, get un dorn, ind e den
Er hoarh e zou doh t’ai dalhet get ul lasen,
Ha get en dorn aral, get pen er bizied,
lod e laka de droein hemb arsàù er hourhed ;
Er hoarh e bun, e rolt ; er vréh doh hum asten
E den hag e zisplég er flourikan neden
E zou punet kentéh én dro d’er hourhed-sé,
Aveit kommans néein hoah un neden neùé.
Hag elsen é talhér ataù de labourat
Ke n’en dé ol abéh néet er gegiliad.
Neoah, én ur néein, a bep tra é konzér,
Ha peb unan dé dro e zigas é histoér :
Job er Fur a Guerpri e zou oueit d’en armé,
Mab minour Kernitra zou achiw é gonjé,
Hag é ma deit d’er gér. Déh é ma bet guélet
É tremén én hent pras, gusket ha kampennet
El d’er sulieu brasan, hag, a hast hag a bréz,
É vonet, lan a hred, de huélet é vestréz
E chom é ti hé gouard, ér Sorn, étal Mikel.
Dehou betag bremen é ma chomet fidel,
Deustou m’hi dès kavet, tro ha tro, ér hartér,
Open deuzek galand kou tant ag hi hemér.
Get hé gouard, a dra sur, é hé eit hi goulen,
Ha kent pél, ér barès, é vou un éréden.
Ol er merhed iouank, é pad el lavar-sé,
Hum sel, én ur hoarhein, en eil hag éguilé,
Hag, én ou haloneu, e garehé perpet.
Konz a ziméenneu, pé ag er galandet.
É misk er plahed-sé, n’en dès chet habiloh,
Nag e zevizou guèl, aveit Mari er Floh.
Ni dès chet hé farès eit laret un histoér.
Hani ne houér el d’hi douréieu er hartér.
Mari er Floh neoah, avel ur plah disket,
Ne lar jamès nitra ma ne vé kat pedet.
Mœz er filajerion, e zou nezé én ti,
Hum lak ol ar hé zro, hag e zalh ar nehi
Ha kement ha ker pêl ma n’hell mui hum zihuen,
Hag, open un histoér, hi e lar ur sonen.
Ol é sonant get gred, ha get er joé vrasan ;
Mari e lar er poz, er réral en diskan.
Neoah er hroah kouhan, chouket é kouign en tan,
Pé ar gorn en uéled, e lar de bep unan
Ne vezé ket guélet, én amzér guéharal,
Na kement a dud kri, na kement a dreu fal.
En dud hum garé guèl, ha jaméz ne vezé
Guélet bredér é kaz en eil doh é guilé.
Er vugalé perpet doh ou zud oé sentus ;
Ol er serviterion d’ou labour oé gredus ;
Bep sul én ovren bred, bep sul ér gospereu,
Jaméz, jaméz hani n’en dé d’en tavarneu.
En amzér zou chanjet, hag ol en dud eùé,
N’en dès mui én ou misk, naren, guir garanté
Ne gleuér kin bamdé, ag un tu, ag un al,
Nameit tud é hoal gonz, unan ag en aral,
É lakat trouz ha kaz é ol en tigeaheu,
É tisparti liés bredér ha prièdeu.
Er vugalé d’ou zud ne vennant mui plégein,
Hag er serviterion en dés poén é sentein.
Er bautred n’en dint bet jaméz disolitoh,
Nag er merhed iouank jaméz digampennoh.
Liés é vant guélet, é kér, ar er mezeu,
É vonet ar en dro, hemb méh, d’en tavarneu.
Ne gavér mui dré zé nameit tud én ivaj.
Elsen, én ur zeviz, é tremén er filaj,
Kentéh el mé kleuér é son nàù ér hantér
Mar dès ar bep gourhed kand tro d’en dibunér,
Peb néouréz e hast dibun hé gourhedad,
Eit ma vou guélet réh hi dès labouret mat,
Nezen, èl tud fidél de Zoué ha d’é lezen,
Stouiet ar ou deuhlin, ind e lar er beden,
Eit trugairékat Doué a ol é vadeleah,
Goulen hoah é venoh aveit ol en nozeah.
Ha nezé peb unan, hemb gortoz bout pedet,
E daul bean hé hegil hag e hia de gousket.
En ternoz, arlerh koén, é hrér hoah er mémb tra,
Hag elsé, dé ha dé, er hoarh e vihana.
Ként m’en dé deit mis merh hag achiw er gouian,
É vou bet sur néet en dorchen deùéhan.
- (En achimant kent pél).
Mikel en Dornér.