En Avaleu hag er Chistr

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄  Er Hoarh En Avaleu hag er Chistr En Avaleu Doar   ►


PEDAIRVET LODEN — 1° EN AVALEU HAG ER CHISTR


————


I


O na bouruset é guélet, ar er mézeu,
De gours en neué-han, er gué aval é bleu !
Hillèh é mant guennoh eit er frim de viz merh,
Eit en doar d’er gouian, p’en dé goleit à erh ;
Doh térenneu en heaul, ha dré nerh en tuemdér,
É saw ur front ken huek én évr ag en amzér !

Ne huélér meit guérein é vouljal, el mellion,
É punein én amzér, é neijal én ur son,
É kouéh ar ol er gué, é chunein peb bleuen,
Hag é neijal én dro, lan a joé, d’ou ruchen.
O hui ol, e dremen tost d’ur vergé é bleu,
Eit guélet treu ker kaèr, arrestet hou pazeu ;
Pé kentoh hastet bean klah ha choéj ur huéen,
Eit repoz un herrad édan hé goaskeden.
Ne zoujet ket kouskèt én un dachen ker kloar,
Étal troèd er huéen, azéet ar en doar :
Un hun huek ha didrouz e zousei hou mampreu,
Hag imber e hrei doh ankoéhat hou poénieu.
A pe vou ret kuitat, hou kaloneu eurus.
E bêlei get ankin doh ul léh ker bourus.
Ha hui, labourizion, hag en dès berjéieu,
O kerhet d’ou guélet p’en dé er gué é bleu !
P’ou guéléhèt ker braw get en heaul a greisté,
Hou kaloneu, én oh, e saillou get er joé ;

Ha deustou mé bès poén é stad el labourér,
Peb unan, mui oh mui, e garou é vechér.
Més neoah pedet Doué, er mestr a ol er bed,
D’ou goarantein dalhmat doh en amzér kalet,
De bêlat a zoh t’ai er brumenneu loskus,
En tempest, en arnan hag en heaul rai boèhus.


II.


É ber amzér neoah é huéler é houiùein
Er bleu é ol er gué, é séhein, é tuein
Hag é kouéh ar en doar ; mèz é léh peb bleuen,
E neb e selou mat e huélou ur fréhen,
Hoah distér a gommans, méz e greskei bamdé
Édan en amzér vat, ha touchand ol er gué
Zou karget ha samet ke ne blég er barreu,
Ha men dé rekis bean ou harpein get sindeu,
Ma ne vennér guélet, pe chonjér bihanan,
É torrein, get ou sam, memb er bareu kriwan,

Ha gué, betag nezé ker glorius ha ker braw,
É arsaüein a zoug, hag é-chom divalaw


III


P’en da d’en avaleu mileinein ar er bar,
Ha m’ou guélér é kouéh ou hunan ar en doar,
Deustou ne huéh ér gué en distéran ahuel,
De gours en dilost-han, ar dro kreiz gouil-mikel,
É ma rekis chonjal heijein en avaleu,
Ou cherr hag ou hampen, ou lakat a ioheu.
Pautred iouank ha skan e grap bean er huéen
Hag e heij er barreu ; en ou dorn ur berchen
Lod aral dré zoustér, ha hemb torrein er hoed,
Ou diskar a dauleu, hag, ar en doar kalet,
En avaleu kentéh e gouéh én un drouzal,
Anval doh er gurun pèl duhont é kornal,
Doh son en tabourin d’en emgann, ér bleinen,
Pé é don er hoedeu, en ahuel digampen.

Neoah ol er ré ral, bugalé ha merhed,
E cherr, get plijadur en avaleu heijet,
Ha ként pêl é huélér lan brog er panéreu.
Lan brog er har brasan, ha lan brog er resteu.
Er har dré zeu éjon e zou stleijet d’er gér,
Aveit bout gouliet él liorh pé él lér.
Mèz er veiterion fur, apert hag aviset,
E zihoal a gaijein ou avaleu éstet,
E laka perhuéh mat, d’un tu, er ré dousan,
D’en al, er ré kajo, hag ol er ré huerwan.
Pe vou ret gobér chistr, ind e gaijou nezé
Avaleu dous ha huerw, en eil ged éguilé.
Er chistr groeit ér mod-sé e zou perpet huékoh
Hag, é barikeu vat, hum hoarn hillèh pêloh.
Rekis é ma vou hoah, édan en avaleu,
Ur guskad lann ha plouz, ha ma veint a ruilleu.
Elsen ne duemeint ket, ou dou ér én ou ioh.
Ha, hemb breinein kement, inde vlodou ésoh.


IV


Kentéh el m’en dint blod é ma ret ou flastrein,
Ként m’ou dès kouèhet rai, ha kommanset breinein.
Lod, é hortoz pêloh, e zou liés tihet,
E huél get er gouian ou avaleu skornet
E rein dehai goudé chistr ken huerw ha ker kri,
Me n’hellér er guerhein nag en ivet én ti.
En amzér guéharal, é vezé, ged melleu,
Aveit gobér er chistr, pilet en avaleu.
O, na bourusèt oé guélet pautred nerhus,
E pad er filajeu, é labourat gredus,
Deu ha deu, piar ha piar, a beptu d’en ofen,
Ol ou mancheu tronset, ar ou zal un huizen,
É pilat avaleu, tostik tra d’er pressoér,
Hag é skoein ar en dro get ou melleu ponnér.

Édan taul er melleu, er margeu e strimpé,
Mèz, é don en ofen, er chistr dous e verwé ;
Hag open de bep kours é vezé dichuéhet
Eit ivet ur huéh chistr, ha torrein er séhet
Aveit gobér er chistr, bremen ar er mézeu,
Ne huélér mui liès pilat en avaleu :
Ged melinieu hoarn é vant kéntoh malet.
Unan e daul ér gern en avaleu kaijet ;
A bep tu d’er velin, deu zén kriw ha nerhus
E dro er rodeu bras, hag e labour herrus ;
Ind e huiz hag e derm, ne hrant meit bahellat,
Mèz ret é hemb arsaw derhel de labourat,
Er velin, ar hé zreid, e grein hag e vransel,
Er rodeu hoarn e gri, e chourik, e huitel ;
En avaleu, ér gern, e sail, e glah téhein
Éraug beg er velin digor eit ou lonkein,
Elsen un einig peur, a pe huél er spalhoér,
E glask, a ol é nerh, hum den ag en danjér,

E fouet é zivaskel, e saill, e glah pêlat,
Ha d’oh é enebour a garehé parat.
É zivaskel digor, er spalhoér blaoahus
Hum zalh a drest dehou, hag er sel hérisus.
En ein e grein, e gri ; mèz, staget én è léh,
Touchand, el skoeit d’er marw, en er guélér é kouéh.
Ar nehou er spalhoér, digor é ivinieu,
Hum daul hag er has bean d’en don ag er hoedeu
El lah hag en diblud, e hra get-ou é bred,
Pé er hrann get soursi étré è bousined.
Eisen dent er velin, luemet mat a neué,
E skrap en avaleu hag ou mâl hemb truhé,
Ér belig, zou édan, ne gouéh nameit margeu,
E daulér ér pressoér kentéh a baladeu.
Un dén duèh d’é labour, eit gobér er masad,
E gampen er margeu, er ioh, ha, get plouz mat,
E zalh ol en torreu. Touchand, el ur voten,
É huélér er masad e seuel ér varlen.



V


Ként sterdein er masad, ha kent en dichistrein,
É ma mat el lezel un herrad de gouèhein :
Elsen, e lar en dud, er chistr e zou druoh,
Hag a zoh er margeu hum zisparti ésoh.
Touchand ar er masad en nor zou dichennet,
Get el loheu kriwan er hoaskel zou sterdet ;
Er chistr e rid kentéh avel ur riolen,
Hag, ér gibel vihan, e gouéh hag e chumen,
Mèz aveit ma vou spis, hag aveit er guèlat,
Dré un taouézig fin é ma ret er silat,
Ha, ged ur saill koed don, pé hoah get ur belig,
Er hass hag el lakat én donn pé ér varik.
Mar dalhér ur hoursad de vâlein avaleu,
Ér hàw é vou kent pèl karget ol en tonneu.

Mèz e neb e vennou en dout er chistr guélan,
Ar en daul, ér huéren, de huélet er spisan,
Ag é festeu karget e gemérou soursi.
Eit rein amzér dehai de durel ou loustri,
Eit ma helleint berwein ha seuel ou chumen,
Na get koed, na get spoui n’ou bondon ket aben,
E selou mat d’oh-t-ai, hag, a p’ou dou berwet,
El n’en dint ket mui lan, rak mar ou dés kouèhet,
E zeli, get chistr mat, ou hargein bet er beg,
Ha sterdein er bondeu pé get pri, pé get pég.
Elsen, hemb ahuelein, er chistr e vou huékoh,
Hag, aveit bout guerhet, é vou istimetoh.
Eurus, mil guéh eurus, en dud, ar er mezeu,
En des bet a chistr mat karget ol ou zonneu !
N’ivant ket, é predein, deur sklér ag er fetan,
Mèz chistr a huérénad, ha chistr ag er guélan ;
Ha d’ou herent tostan, ha d’ol ou amied,
Aveit ou inourein a p’en dant d’ou guélet,

E geni, a galon, chistr groeit hemb tapen deur,
Chistr e verw ér huéren ha milein el en eur.
Neoah en dud a gér, eit druat ou fredeu,
E iv eué chistr màt prenet ar er mezeu,
Hag er meitour even guerhein mara donnat,
Ag é chistr, hemb arvar, e sàüou argand mat.


Izidor el Labourér.