En Dornereah

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄  Er Vedereah En Dornereah Er Hoarh   ►


EIL LODEN — EN ED


————


2° En dornereah


————


I


N’en dé quet treu erhoalh m’en dé bet charréet
Ha beragnet él lér ol er blaiad medet :
Mar vennant estein mat, er veiterion gredus,
Aveid ou labourieu apert ha soursius,
E zeli difforhein perhuéh mat, d’er beanan,
En eil doh é guilé, hag er plouz, hag er gran.
Ind e zeli dornein ou blaiad ar el lér,
Séhein, guentat er gran, er cherrein ér sulér.
Aveid dornein neoah choéjet en amzér vat,
Eid ma saillou hemb poén er gran ag en tuézad,
Ma vou kalet el lér, ha, tro ha tro d’en ti,
Ma hellehèt dastum séh mat hou plouzégui.
Raksé pe huélehèt ihuéleit en ahuel
Hag é chom, hemb chanjein, tost t’er holern ihuel,
Er hogus, drest hou pen, én nean é tenawat,
Hag ér vro en amzér dé ha dé é vrawat,
Mar ne gleuet er mor é trouzal hag é son,
Er seblant e zou mat : mal é klah dornerion.


II


En ternoz, a vitin ha hemb bout dehuéhat,
É huélér ar valé er vistr aviset mat,
É vont t’er vorh tostan, a bréz kaër, d’en dachen,
Eid goprat dornerion, peb unan é vanden.
Rak, aveid dornein mat, ha derhel pad en dé,
É rikér eih dornér eid gobér ur baré.
N’en dès tra ker souéhus, ker kurius de huélet
Eid er hounizion én dachen dastumet.
A bep kér tro ha tro, a hep tu é mant deit,
Hag ind e zeviz ol é hortoz bout gopreit,
E hra priz en dehuèh hag er choéj étré-z-ai,
E lar grons n’en deint quet ma ne vé reil tehai.
Mœz chetui ol er vistr é tonet, hag aben
É arsaw ol en trouz e oé ar en dachen.
Peb unan e dosta, peb unan e cheleu,
En dès hireah de hout penauz é hei en treu.
Kentéh a voéh ihuel ur mestr e huich tair guéh
Peguement en devou peb unan a zehuéh.
Lod n’en dint quet koutant, ha gued ur voéh kriwoh,
E lar n’en dei hani ma ne vé reit muioh,
E gass trouz ha saffar, avel en houlenneu,
A pen dant é konar de fouettai en audeu.
Lod aral hum goulant ag er priz e zou reit,
Hag e heli er vistr en dès bet ou gopreit.
A p’ariwant én ti, quent kommans ou labour,
Ol hum lakant doh taul, hag ol é hrant inour
D’er ioud kerh silet mat, en dé quent d’anderw noz,
Hag e zou ér belig tuem-skaut t’oh ou gortoz.
Nitra ne blij muioh d’en dud ag er mezeu
Eid ioud daibret guet leah quent mont d’ou labourieu


III


Goudé er hetan pred é kuitér bean en ti,
Ha, quent gobér nitra, peb dornér e zeli
Monet aben d’el lér, ha, gued ur chubelen,
Hi netat perhuéh mat, hi chubat pen d’er ben :
Ma ne hrér kement-sé, gued er peutr, gued en huan,
Ha gued en doar kaijet, é vou lous ol er gran,
Diés bras de séhein, diés bras de huentat.
Neoah n’ou des mui chonj nameid a labourat ;
Peb dornér él labour e guemér é loden :
Unan ar er veragn e grog é peb fèchen
Hag hi zaul bean d’er hias ; Lod aral ou hemér
Ou diari, ou led, ou displég ar el lèr.
Quent dornein é ma guèl lezel el lériad
Doh téreneu en heaul de duemein un herrad ;
Rak é mesk ol en duel, a viskoah é larér :
En heaul aveid en ed zou er guèlan dornér.
Peb unan eid dichuéh hum den ér hoaskeden,
Lod e choutk ar en doar, réral ar ur fèchen :
Eid tremen en amzér é larér histoérieu.
Mœz quent pêl er hoaset e guemér ou fimpeu
Eid gobér ur hornad, hag, eid ou devout tan,
E sko, gued un delim, ar ur meinig bihan.
En tan e saill, e grog ér losk e zou ér horn,
Ha peb unan, d’é dro, er hemér én é zorn,
E lak tan ar é bimp, ha kentéh é huélér
Er mogued, èl kogus, é sewel én amzér.
En dornerion neoah, p’en dé groeit er hornad,
Hum apprest te gommans dornein el lériad,
E guemér ou frailleu ha touchand é kleuér
Trouz er frailleu é skoein bep eil a taul rel lér

Hani ne lar mui grik ; ind e labour herrus,
Hemb chonjal én ou foén nag én tuemdér eahus
En huiz e rid doh t’ai ; peb unau e vahel ;
Mœz ataw é huélér er frailleu é sewel,
É troein drest er penneu, hag, én ur huitellat,
É fouettal ar er plouz, é hoaskein en tuézad.
Er gran e saill kentéh a ol en tuézenneu,
Hag e strimp a bep tu é dan taul er frailleu.
Quent pêl el lériad e zou rah digriet ;
Mœz eid gobér erhad, nezen é ma hoah ret
Chanjein en ed a dû, en dornein a nehué :
Elsen é vou rekis gobèr é pad en dé.

Neoah a p’en dé bet dornet el lériad,
A pe huélér é ma skarhet ol en tuézad,
É heijer mat er plouz, el lakér a yuheu
Eid er hass d’er blouzek kentéh a forhadeu ;
Hag é pad mé kassér ol er plouz d’er blouzek,
Er pell e zou cherret ha kasset t’er bellek.
Aben é ledér hoah ul lériad nehué
Aveid tuemein én heaul ha bout dornet goudé
Hag elsen ur meitour e zalh de labourat
Ke n’en dé rah dornet ha cherret é vlaiad.


IV


Péh ur joé aveit-ou a p’hum huél deit te ben,
Ha mé hér de zisplég en dehuéhan fèchen !
Mœz penaus hi displég ? El én doar grouiennet,
N’en dé nameid gued poén é bell bout distaguet.
Ar nehi peb unau hum ansé guéh ter huéh :
Hani n’hell hi bouljal, hi lemel a hé léh !
Er mestr e za neoah, er mestr é hunan-kaër,
Kriwoh eid er réral, hi saw a zoh el lér.

En dornerion joéius e gri, e huich d’un dro,
Hag e hra d’en dason respond é ol er vro.
Mœz er mestr e zeli, aveid gobér erhad,
D’en dornerion nezé rein beb a chopinad.
Kentéh en ou labour é krogant hoah herrus,
Hag, èl é raug, prepet é labourant gredus.
Quênt pêl el lériad dehuéhan zou dornet,
Hag ol er gran él lér én ur yoh dastumet.
Mœz nezé dré mé ma achiw en dornereah,
É hès ha plijadur ha joé bras én tigueah.
En dornerion e hast monet t’ou hoénieu,
Ha doh taul, lan a hred, e hra gouil er frailleu.
En noz-sen, eid en ol, er goén e zou druoh ;
Peb unan zou koutant, e zevis joéiusoh ;
Mara huéh memb, doh taul, é larér sonenneu
Èn ur ivet er chistr e garg ol er harteu.
N’abuzér quet : neoah liés maté kleuér
En dornerion é son én ur vonet t’er guér.


V


O eurus ol er ré e zalh ar er modeu
En dès bet én ou raug héliet ou zadeu !
Mœz ér vro men, allas ! n’en dès nitra dalhapl,
Hag er modeu guèlan e hia de goll fonnapl
Avel en treu aral : hiniw, ar er mézeu,
Piw e huélehèt-hui é tornein gued frailleu ?
Er mod e zou chanjet : bremen ne zornér mui
Meid gued un dorneréz e hanwér mékani.
Na divourusèt é guélet, él lérieu,
Dornereah er blaiad gued er vékanieu !
Gued spont en ou hleuér, p’en dint é labourat,
É krial, é kornal, é son, é vrundellat,

É hobér mui a drouz, ér hartér hag ér vro,
Eid kand kohlei iouank e vunsel ol d’un dro.
Tré m’ou hleuant er chaj n’arsawant a hudal ;
El loned én doareu ne hrant nameid bleijal ;
Ol en ined spontet e lausk on sonenneu,
Hag e hia de guhèt d’en don ag er hoedeu.
Neoah aveid dalbar en dorneréz él lér,
Gobér ol el labour, gued a dud e rikér !
Guélet-ind ar ou zreid, a vitin bet en noz,
É labourat a nerh, hemb dichuéh, hemb repoz !
Ind e voulj, ind e rid, e huiz hag e boéni
Hemb ne hellant neoah dalbar er vékani.
Avel ul lon nanek ha n’hell torrein é hoant,
Hi e gri, hi e lonk, ha jamœz n’hum goutant ;
Mœz quent fin en dehuèh, en dud hag el loned
E gouéh ol ar ou dent, e zou hantér lahet.
O hui en dès bieu ur marh hag éhen vat,
Groeit tehai, mar karet, hed en dé, labourat,
Groeit tehai, hemb doujein, stleijal peb sort kiri,
Mœz n’ou laket jaméz de droein ur vékani :
Rak é-bèr é kolleint ou gloér, ou brawité ;
Biskoah mui ér foérieu ne veint klasket gondé.
Hou éhen, guéharal istimet ér hartér,
N’ou pou meid ou lardein hag ou hass d’er bosér.
Hou marh ne hrei mui chér, ne sawou mui é ben,
Ne glaskou mui skrimpal na rideh. ér bleinen.
Lausket enta de boéz ol hou mékanieu,
Ha dornet, el aguent, hou plaiad gued frailleu.
Er plouz édan er fraill ne hach quet ar el lér,
Ha hui hou pou plouz tô eid golein hou tiér.
En tuézad, gued en heaul, e skarhou hilleah guél ;
Ésoh e tifforhér er gran a zoh er pell ;
Ne huélér quet nezé, d’en han én dro d’en ti,
Gued er gran kélidel glasteur er blousègui.


VI


Neoah deustou men dès dornet ol é vlaiad
Meitour erbet ne chonj arsaw a labourat.
Rekis é hoah goudé, mar chom braw en amzér,
Aveid séhein er gran, en displég ar el lér
Ahoel pad ur suhun, er bouljal taul ha taul,
Eid mé séhou réh mat édan tuemdér en heaul.
A pen dé séh er gran é teli bout guentet ;
Raksen el linsel vras él lér zou displéguet ;
Er velin-guenterés e zou lakeit te droein
Aveid gobér ahuel ha netat ol er grein :
Er pell hag ol en huan e hia gued en ahuel,
Er gran mat é hunan e gouéh ar el linsel.
Kentéh pautred nerhus er harg é séhiér
Ha peb unan e gass é sahad d’er sulér.
Péh joé eid er meitour a p’en dès bet guélet
Ol é hran cherret mat ér sulér dastumet !
Ean en dès, eid er blai, ha bara de zaibrein,
Ha gran ag er guélan ér marhad de huerhein.
Elsen, é mesk é dud, e hellou hoah bandé,
Hemb doujein er gueltr, biwein é leuiné.


Mikél en Dornér.