Berjeren

Eus Wikimammenn
Mont da : merdeiñ, klask

Oberennoù damheñvel pe handelvoù all zo ivez, gwelout Itron ar Faoued.

Revue de Bretagne et de Vendée, 1890



BERJÈREN


(Dialecte de Vannes.)


————

\version "2.16.2"
\header {
  tagline = ##f
}
\score {
  <<
    \new Voice = "kan" {
      \autoBeamOff
      \relative c'' {
        \clef treble
        \key g \major
        %\set Staff.instrumentName = \markup {\huge \bold I.}
        \time 2/4
        %\partial 8*1
        %\set melismaBusyProperties = #'()
        \override Rest #'style = #'classical
        %\tempo \markup {\italic Moderato} 4=108
    
r4 g8 fis | g a b4 | a d8 d | \break
b g b4 | a8 [b] a fis | g a b4 | a d8 d | \break
b g b4 | a8_\fermata b a d | g,4 fis | \break
e8 fis g a | d,4 a' | g8 a a d | \break
g,4 fis | e8 fis g a | d,4 fis | g r4 \bar "|."
      }
    }
    \new Lyrics \lyricsto "kan" 
    {
     %\override LyricText #'font-shape = #'italic
%\set stanza = "1."
Mar dan mé d’en ar -- mé, el mé kleu -- an la -- ret __ 
mar dan mé d’en ar -- mé, el mé kleu -- an la -- ret,
Piw e houar -- nou Ber -- jèr tré me vein é ho -- net.
Piw e houar -- nou Ber -- jèr tré me vein é ho -- net.
    }
  >>
  \layout { 
   % indent = #00
     line-width = #120
   %ragged-last = ##t
  }
  \midi {
    \context {
      \Score
      tempoWholesPerMinute = #(ly:make-moment 96 4)
    }
  }
}


I


1. Mar dan mé d’en armé, el mé kleuan laret,
Piw e houarnou Berjèr tré me vein é honet ?

2. — Digass hi d’ein, mem brér, m’hi gouarnou d’id fidel,
Ha m’hi lakei e kambr gand me zair damezél.

3. Ha m’hi lakei e kambr gand men damezéled ;
Tré mé chomou ém zi sûr é vou inouret. (bis)

4. D’oh er memb taul gued-namb bamdé é azéou
Eid daibrein er hik rost hag er péh e garou. —


5. Ne oé quet hoah arriw goal bêl a zoh en ti
P’en das brér ha houérek de ganein pouill dehi.

6. — Taulet bean hou proh ru, keméret unan guen,
Ha querhet d’el lannek de viret en devend.

7. — Ter Doué, mem brér, me houér, ter Doué me sekouret,
Honnèh zon ur vichér ha ne hanawan quet ;

8. Honnèh zou ur vichér ha ne hanawan quet,
Rac biskoah em buhé devend ne mès miret.

9. — Ma n’en doh bet biskoah é viret en deved
Chetui amen ur vah hag e hrei d’oh monet.

10. Chomet tost d’hou loned, ha troeit én dro dehai ;
Selet t’oh er réral : hui e hrei avel d’ai. —


II


11. Hag é pad er seih vlai Berjèren e ouilé,
P’arriwas en eihved Berjèren e gané.

12. Hag un dragon iouank, é tremen én hent pras,
Hi hleuas é kanein, ha ean hum arrestas.

13. — Harz, me flohik bihan, krog é brid me jau mé,
Rac me gleu ur poz-kan duhont, ar er mané ;

14. Rac ma gleu ur voéh dous, en dousan zou ér bed
Chetui deit er seih vlai ne mès chet hi hleuet.

15. Distro bean, me flohik, distro bean me ronsed,
Mé han a drés d’el lann, mé han mé d’hi havet.


16. — Bonjour d’oh, plah iouank, e gan ar er mané ;
Mérenet mat e hués pe ganet ker guiw zé ?
 
17. — O ya, dragon iouank. mérenet e mès bet,
Gued un tam bara séh e mès amen daibret.

18. Gued un tam bara séh e mès bet te zaibrein,
Hag en dès me houérek er mitin men reit t’ein.

19. — Laret hui d’ein, plahik, laret er huirioné :
Péguehèt zou é oh é houarn el loned-sé ?

20. — Arriw é er seih vlai, en eihvet kommanset
Mé on bet mé hanwet bigulès en deved.

21. — D’ein mé, plahik iouank, d’ein mé é larehèt,
Ha hui zou diméet pé tremant n’en d’oh quet ?

22. — A boudé seih vlai zou é on mé diméet
D’ur braw a zén iouank, ker braw el zou ér bed.


23. Ha d’ein mé, femèlen, ha d’ein é larehèt :
Mar d’oh hui diméet, é mén ma hou pried ?

24. — Me fried, Eutru kaih, e zou mœstr er porh-sé ;
Seih vlai zou trémenet é ma oueit t’en armé.

25. — Laret t’ein, moéz iouank : é huélet hou pried,
Ha hui e hellehé sûr mat en hanawet ?

26. — Ya sur, eutru iouank, ya m’en hanawehé :
Ean en doé bleaw milein, milein avel hou ré.

27. — Laret t’ein, mé hou ped, ma ne huès ean guélet,
Dré zé, ér broieu pêl, é péré é oh bet ?

28. — Ya, femêlen iouank, ni hun nès ean guélet :
Ar en dro ér brézel hun nès bet hum gavet,

29. Ha sûr quent ma vou pêl, mar dé volanté Doué,
Eid gobér hou poneur é tei ag en armé.


30. — Trugairé, tudchentil, a hou keveleu mat,
Rac mar huès hent t’hobér é vehèt dehuéhat
 
31. — N’um nès mui hent t’hobér, ne vehemb dehuéhat
Ha touchand é vehemb é ti hun man ha tad.

32. Laret t’emb, femèlen, laret er huirioné :
Ha ni vehé lojet hineah ér manér-zé ?
 
33. — A dra sur, tudchentil, lojet mat e vehèt.
Gulé mat aveid oh, marchausi d’hou ronsed.


III


34 — Nozeah vat én ti men d’er mœstr ha d’er vœstrez ;
Ha hui hun lojehé un noz én hou paléz ?


35. Adra sur, tudchentil, lojet mat e vehèt :
Gulé mat aveid oh, marchausi d’hou ronsed.

36. Gulé mat aveid oh, marchausi d’hou ronsed,
Ha matéh d’hou chervij, ’n hanni e larehèt.

37. — Mar hé mé er vatèh, en hanni e larein
Matèhik Berjèren em bou d’em chervijein.

38. — Nepas, Eutru iouank, Berjèren n’hou pou quet :
Rac é ma hoah él lann é viret en deved.

39. — Petra, brér miliguet, petra e larès té ?
Na péh un disinour é hès té groeit t’ein mé !

40. M’em boé reit t’id de houarn men dousik Berjèren
Ha té hès hi lakeit te viret en deved ?

41. Me mès bet hi reit t’id ker guiw el er bleu pér,
Ha m’hi hav én dristé én ur arriw ér guér !


42. Pe ne véès mem brér, hag én ti men ganet,
Me rinsehé amen men glean nueah en ha hoêd.

43. En houérek pe gleuas er honzeu spontus-sé
De gavet Berjèren d’el lann bean e ridé.

44. — Quei d’er guér, Berjèren, quei d’er guér, hemb dalé,
De huélet ha bried arriw ag en armé.

45. Ha Berjèren kentéh e lauskas hé loned,
Ha d’er porh, lan a joé, aben hi dès ridet.

46. Ha d’er porh, lan a joè, aben hi dès ridet,
Ker bras hirreah hi doé de huélet hé fried.

47. Ind hum vrahat ou deu, ha gued péh karanté !
A ol ou deulegad é rid dareu a joé.

48. Séhamb ni, Berjèren, séhamb ni hun dareu
Rac birhuikin bremen n'hum guittehemb hun deu.


49. Mem brér ha me houérek en dès bet me zrompet
Ha hou kasset bamdé de viret el loned.

50. Mœz de viret loned n’en dehèt mui jamés
Hag ér porh men prepet é vehet er vœstréz.