Ur horn bro é péhani é vihueoh hemb bout hanaüet guet hanni, é péhani n’hou pehai eit ol vad meit hou crucifi, a zeliehai pligein mui deoh eit ol palaisieu er Rouanné.
Azen-é é caveoh er vamen ag en dareu-zen a hlahar eit hou colhein perpet mui-oh-mui ag hou fauteu. Azen-é, doh hum joéntein perpet én ur fæçon stertoh doh Jesus, é commanceoh, ag er bed-men, tanhouat én é garanté er bonheur a béhani é jouissér én nean.
Hui a sel ur vuhé cuhet èl ur vuhé triste, rac ne hoès jamæs tanhoueit en doustér a nehi.
A p’hou pehai commancet tanhouat en doustér-zé, ne gaveoh meit vanité én inourieu hac ér pligeadurieu ag er bed, ha hoah mui ér-ré ou hlah.
Gùir-é penaus er-ré a gondui er vuhé-zé a zou goapeit guet en dut ag er bed, péré a gave estrange ma tisprisér ou divertissemanteu ; mæs er goapereaheu-zé memb a zou pourfitable, rac ma stagant hoah én ur fæçon stertoh doh Jesus a glasquér uniquemant.
N’en dès chet calz a dut, me mab, a vihue ér peah, n’en dès chet calz a zou spirituel hac interior ; car n’en dès chet calz a gâr hum dennein ag er foul eit chom ou hunan guet Jesus.
