Mont d’an endalc’had

Pajenn:Gwilhom - Guerzenneu eid escobty Guened.djvu/40

Eus Wikimammenn
Kadarnaet eo bet ar bajenn-mañ
— 30 —



Me grèd é receuant er memb sacremanteu,
Ou dès er memb lézen hag er memb devérieu ;
É mant èl de Jesus, ha sentus ha fidel,
D’er pab, d’en escobéd ou mistr spirituel.

Me grèd é ma streàuet ér puar horn ag en doar,
Hac é feahou perpet Satan hag é gounar ;
É vou Jesus guet-hi bet er fin ag er bed,
Elcé n’hellou fari na biquin bout trompet.

Me grèd ne vou, allas ! meit er marhue éternel
Eid er ré zou ér mæz ag en Ilis santel,
Ha ne vou receuet guet Doué ér baraouis
Meit en nemb e vihuou é creden en Ilis.

Ilis santel, me mam, prièd Jesus me zad,
Quêntoh eit ma tei d’ein jamæs hou ç’ancoéhat,
Rezei me zéad ém bég doh me stang de staguein,
Rezei doh me hosté men dorn mad de séhein.

J. G.



ER FINEU DEHUÉHAN.
Ton : N° 171.

Chonget, christén, é varhuehet un dé,
É hei hou corv de vreinein én ur bé,
Hag é ridet ag en ouaid tinérran
A baseu bras d’hou termén dehuéhan.

É quis ul lair er marhue hun zrahissou,
Ne houyamb quet pegours é arrihuou ;
Ha doh-omb ol en ær e zou cuhet
Eit m’hum zalhou peb-unan preparet.

Quentéh ma vou, arlerh poénieu calet,
A zoh hur horv hun inean dilouyet ;
Quentéh, allas ! hemb gortoz ur momand,
É vou galhuet guet Doué d’er jugemant.

Azé é vou dirac hun deulegad
Disoleit splann hag en droug hag er mad ;
Pouiset e vou guet justiç hun œvreu,
Hur fallanté avel hur vertuyeu.