Guirionéeu ag er Religion/Chapistr 70

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄   Ar er govézion sacrilége. Ne zelier quet dougein er govézion na pêllat doh-t-hi. Er gontrition hag er ræsonieu ar béré é teli nehi bout diazéet.   ►


CHAPISTR DÊC HA TRI-UIGUÊND.
ne zeliér quet dougein er govézion na pêllat doh-t-hi.

Petra e hra d’oh-hui pêllat doh er govézion ? hàg ean e zou er boén é larèt hou péhedeu-é ? Mæs perac é sellet-hui èl ur boén un dra e hra consolation er réral, péhani e zeli hou tissammein ag ur béh ponnér, ha gobér hou peah guet en Eutru Doué ? Hàg ean e zou en dougeance a hobér ur fal govézion-é, pé en eun ne vehoh quet ér stad de vout pardonnet ? Mæs sel-mui ma tennehet ardran, sel-bihannoh é vehet ér stad ; rac sel-mui ma pêllér doh Doué, sel-diæssoh-é tostad dehou ; open quement-cé, ne zisquér quet mad gobér un dra ne hrér quet liès. Hàg ean e zou rac ne vennet quet hoah qùittat hou péhedeu-é ? Ah ! maleurus ! hui e ven enta bihuein ér stad a zannation, ha cousquèt huêc ar vorden en abim ? N’hum goutantet quet hou pout reit en taul ag er marhue d’hou ç’inean, hui e ven hoah hi lezel de vreinnein én hé goulieu. Ah ! na truhéusset-é hou stad, ha sel truhéussoh-é hoah, rac ma oh-hui-memb hemb truhé erbet doh hou ç’inean peur.

Hàg ean e zou rac ma hoés méh é tisclæriein hou péhedeu-é ? Mæs perac hou pehé-hui méh é covessat d’un dén er péh e hoès groeit hemb méh dirac deulegad en Eutru Doué ? Pe zeliehoh disclæriein hou péhedeu d’un æl hui e rinquehé en dout méh martezé, mæs d’un dén goan èl oh, ean e hanàu er misérieu a galon mabdén, ean e zeli hou cheleuèt guet santimanteu a garanté, ha goarn er segrèd brassan a zivout er péhedeu e zisclæriehet dehou.

Sant Paul ha sant Augustin en dès reit de hanàouèt d’er bed abéh, én ou livreu, er fallantéieu ag ou buhé, hag en dès-ind disclæriet é scùil ur mor a zareu. Perac hou pehé-hui méh é covessat é scoharn er bélêg péhedeu péré e zou martezé bihannoh eid er ré ou dès ind groeit ! Ah ! ne hoès chet santet péh quen douce-é disclæriein é béhedeu ha dissammein é gousciance ag ur béh quer ponnér, eit dacor er peah d’en inean. Hui e zouge martezé ne vehé hou covézour souéhet é cleuèt hou péhedeu. Na brasset ur gueu hou pehé-hui é chongeal doh quement-cé. Er védecinerion n’ou dès chet dongér é huélèt goulieu er horv ; ér guis-cé er govézerion n’en dint quet souéhet é huélèt goulieu er gousciance.

Sel-mui m’en dé ur gousciance breinnet dré er goulieu, sel-mui a joé ou dès doh hi gùellat. Ol en digaréeu a zougeance péré hou pêlla doh er sacremant n’en dint nameit én hou chonge.

Ol er péhedeu e zou golhet, dirac deulegad en Eutru Doué, é goaid Jesus-Chrouist, dré er pardon. Ol é mant ehué diverchet dirac deulegad er hovézour. A pe zigueoret hou calon dehou, ean e hra stad a han-oh, ean en dès respet aveid oh, rac ma huél én-oh hag én dro d’oh misericord en Eutru Doué ; carguet-é a gonsolation é huélèt penaus Doué e hum chervige a nehou eid hou salvedigueah. Ean en dès aveid oh tinérdæt un tad, rac ma zégass d’oh ur gannedigueah nehué d’er vuhé a hræce Doué, ha ma hoès aveit-hou ur gonfiance n’hou pehé quet én hou tad naturel. Ma ne hellet quet feahein er berderi e hoès é larèt hou péhedeu d’hou covézour accustumet, hui e hel clasq un aral, meit ma hou pou ur volanté vad de changein a vuhé ; gùel-é changein covézour eit gobér ur govézion sacrilége. Mæs é changein covézour, ne gueméret quet hardéhtæt de béhein æssoh.

résolutioneu.

1° Naren, nac en dougeanco a larèt me féhedeu, nac er méh e zou doh ou disclæriein, nac er péh e hellehé chongeal a han-an me hovézour, ne virent quet doh-ein a laquat reihtæt ém housciance dré ur govézion vad. — 2° Ha me sellou perpet er bélêg èl en hani e zalh léh en Eutru Doué, péhani e ra d’ein é vénédiction, em cheleu, em atterce, e ra d’ein ur bénigen hag em fardon én é hanhue. M’hou trugairéca, ô men Doué ! hou pout reit t’emb bélean ar en doar péré e zalh hou léh, de béré e hoès reit hou pouvoérieu, aveit gobér hur peah guet-n-oh.