| ◄ Ret e vou bout castiet ér purgatoér a gaus d’er péhedeu eit péré n’hur hou quet groeit pénigen erhoalh ar en doar. | Ag er sacremant a bénigen. Aviseu eid er govézion. | Ar er govézion sacrilége. ► |
I. Dishaval-é er vertu a bénigen doh er sacremant a Bénigen. Er vertu a bénigen, a béhani hun nès deja conzet, e zou necessær d’emb eit goarn er græceu a salvedigueah hun nès bet ; hi hul laq de vout ér stad d’en dout er pardon ag er péhèd ; hi e aqùit er boén deliet eit-hai goudé ma veint pardonnet ; mæs ér sacremant a Bénigen ni hur bé er pardon ag er péhedeu, ha græce santel en Eutru Doué péhani hur boé bet er malheur de gol. Hur pénigenneu e zou œvreu ha mériteu mab-dén, meit ma veint aqùittet guet secour Doué hag én é hræce. Mæs dré er sacremant a Bénigen é ma reit t’emb mériteu Jesus-Chrouist, hag ind e ziverche a han-amb, én ur momand, er péhedeu péré, guet ol hur mériteu, n’hellant quet boutdiverchet. Chetu en donæzon précius e ra d’emb lézen Jesus-Chrouist, idan péhani é ma hilleih æssoh en devout er pardon ag é béhedeu ha cavouèt græce Doué eit ne oé idan el lézen ag en amzér quênt ; donæzon sacret en dès Jesus-Chrouist reit d’en Ilis. Hur Salvér, a p’en doé laqueit é Apostolèd ér pèn ag en Ilis santel, e laras dehai : Receuet er Sperèd-Santel, ol er péhedeu e bardonnehet e vou pardonnet, hag ol er pèhedeu ne bardonnehet quet ne veint quet pardonnet, Jean, 20. Pouvoér sacret, péhani e zou bet perpet héliet é Ilis Jesus-Chrouist dré en dud abillan hag er vrassan princèd ag er bed ; popleu abéh en dès pléguet ou deuhlin hag ou fèn eit sentein d’er bouvoér-cé. En hérétiquèd, é counar, en dès clasquet hi distrugein, hag en dès hum dennet ér mæz a zan d’hi ; mæs en tribunal a béhani é splan nehi e chommou én é sàu eit confortein er péhour. A pe vér cablus dirac en dud, é vér condannet ; mæs ér gadoér a bénigen, quentéh ma zizolér é béhèd guet ur gùir glahar, é vér cheleuet ha pardonnet.
II. Na cablussete vehemb-ni é yeinnein doh er sacremant-cé, hag é hobér hun dannation guet ur remèd en dès en Eutru Doué reit t’emb eit laquat én-omb é hræce santel. Damb enta liès d’hum holhein ér fetan sacret-cé, é péhani Doué e ven purrat hun ineaneu. Ni e zou goan, attàu én dangér a vout gouniet d’en tantation, ha liès é couéhamb abarh ; ridamb d’er gadoér a bénigen eit clasq er remèd, er yehaid hag en nerh ; disclæriamb inou ol hur péhedeu a galon vad. De betra é chervige golein er fallanté ha nahein en droug dirac un Doué péhani e hanàu er péh e zou cuhettan ér galon ? Disclæriamb-ind guet franquis, hemb clasq tro na distro ; dizolamb en nombr a nehai, hag er circonstanceu necessær, hemb brouillein hur hovézioneu guet conzeu hag histoérieu ha ne talehé quet er boén ; difforhamb erhat hur chongeu doh en desirieu ha doh en œvreu ; laramb hur péhedeu guet méh, èl bugalé cablus ha glaharet é quevér majesté en Eutru Doué. Ah ! ne véritamb meit en ihuern, conzamb enta énep t’emb, guet confiance. Doué e zou prest d’hun diguemér én é vrassan misericord, quentéh èl ma hur gùél é huannadein doh é dreid. Conzamb ag hur péhedeu anfin guet santimanteu a religion hag a fé ; respectamb ér hovézour Jesus-Chrouist. Sellamb Jesus-Chrouist én é vinistr ha n’ancoéhamb quet penaus er govézion e zeli bout groeit guet ur volanté vad de changein ha d’hobér pénigen.
1° Me dostei liès d’er sacremant a Bénigen, ha d’er bihannan quel liès gùéh m’hum santein én dangér a gouéh ér péhèd marhuel dré en discouragemant péhani e gresq a nebedigueu, a vusul ma pêllér doh er remèd salvus-cé ? — 2° Me dostei hoah d’er sacremant-cé a p’em bou groeit ur faut bras benac ; mæs perpet guet santimanteu a humilité, a hlahar ha guet volanté vad de changein ; volanté vad, quen necessœr eit bout pardonnet ! — Men Doué, groeit ne lausquein quet de gol er moyand crihue-cé a salvedigueah e guenig t’emb hou misericord eit gùellat er goulieu en dès groeit er péhèd én hun ineaneu ; miret-ni a hobér goal implé a nehou.