Guirionéeu ag er Religion/Chapistr 43

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄   Hàg un obligation sterd-é rein en alézon ? penaus e teliér er rein ? péh recompance en devou en hani er groei ? Dalledigueah er ré hum ancoéha ind-memb, eit lezel danné guet ou hériterion. Ag er burtæt.   ►
CHAPISTR TRI HA DEU-UIGUÊND.
dalledigueah er ré hum ancoéha ind-memb, eit lezel danné guet ou hériterion.

I. Nac ur folleah-é dastum danné hemb gout aveit pihue é veint ! Hui e armerh hou treu aveid hou pugalè pé aveid hou quérent ; mæs martezé deu vis arlerh hou marhue, hou madeu e gouéhou étré deourn er réral, martezé memb é ré hou ç’anemisèd, péré e bourfitou ag er madeu-cé, épad ma huannadehet-hui é creis en tan-flam, eid hou pout-ind goarnet pé dastumet guet rai a sourci. Hag é vehoh-hui assuret mad a hou ç’hériterion, hà hui e zou sur penaus é hreint un implé mad ag er péh hou pou lausquet guet-hai ? Hà ne zispigneint-ind é bèr-amzér é bobanceu, é proçæzieu, é hoarieu er péh e hoès tolpet eit-hai guet quement a dergace ? Hàg er péh hou pou dastumet dré er péhèd ne vou-ean dismantet ehué dré bèhedeu aral péré e dennou ar hou ç’hériterion hag ar-n-oh colér en Eutru Doué ?

Oh ! na brasset-é dalledigueah pihue-benac, eit pligein d’en dud, e chonge mui é pourfit er réral eid é salvedigueah é inean, hag e ra d’er réral er péh e refus dehou é hunan, hemb en dout na recompance na trugairé ! Hà ne sellehoh-hui èl ur fol, e lar Salvien, un dén péhani e gonzehé ér fæçon-men : Me hériterion er garanté, ne vennan quet hum chervige a me madeu na gounit en nean dré me alézoneu ; me ven chairrein men deulegad doh pligeadurieu er vuhé-men, hag hum lacat én dangér a vout dannet, acelfin hou lacat-hui gùel én hou æz. Hàg ean e hellér chongeal treu folloh eid er ré-zé ? N’en dé quet mui ur garanté, mæs ur folleah-é hum gol eit gobér pligeadur d’er réral.

Surroh-é rein lod a hou madeu de Jesus-Chrouist é soulagein er ré peur ha bout recompancet én nean, eid ou lezel guet hériterion péré n’helleint quet hou rantein eurus, hag é fautehé dehai.

II. Bamdé é cleuér tadeu a fameil doh hum atterce ind-memb : hà ne hrein-mé gueu doh mem bugalé, ma ne hoarnan dehai men danné ? Bout-zou dihue antand ér goulen-zé : liès é ma nehi digaré un tad avaricius ha chicannour. Ya, hui e hrehé gueu doh hou pugalé é tismantein hou madeu én hoarieu, ér bobanceu, ér proçæzieu ; hui e hrehé gueu doh hou pugalé é lezel guet-hai madeu deit dré hoal-hent ; mæs ne hrefe gueu erbet doh-t-hai é rein en alézon nac é pléguein d’ur chicannour aheurtet. Doué en dès reit bugalé d’oh nepas, a dra sur, eit lezel danné guet-hai, mæs eid ou dessàu èl crechénion. Un tad, eit larèt er huirioné,