Guirionéeu ag er Religion/Chapistr 26

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche

HUÉHVÈD CHAPISTR AR-N-UIGUÉND.
ne zeliér quet lacat dalé ér gonversion un dé hemb quin.

En amzér a vremen hag en amzér de zonnèt e zeli hou touguein d’hum gonvertissein hemb turul termén.

1° Én amzér a vremen. Bermen é oh ér péhèd hag én dangér a verhuel én-hou. Doué e guenig t’oh hinihue é hræce eit lemel a nehou, perac n’er groet-hui ? Larèt cours caër-on e zou ræsonein èl ur fol. Hà gortoz e hrér bet en trenoz eit lemel en duadur e huélér ar er face ? A pe vér goal vlesset, hà gortoz e hrér rai bèl aveit quemér er remæd ? A pe vér attaquet dré ul lon furius benac, ne huchér quet aben dégass secour ? Perac ne hret-hui er memb tra a pe vé hou ç’inean couciet dré er péhèd, a pe vé blesset, a pe gouéh é pouvoér en diaul ? Perac ne houlennet-hui quentéh secour ag en nean, hag en dout recour doh er bénigen ?

Ne garehoh quet merhuel ér péhèd ; hui e zou én gorto enta penaus un dé en er huittehet. Mæs perac n’er huittet-hui a hinihue, a p’en dé én dalh guet-n-oh ? Hà hui e grèd penaus én amzér de zonnèt é vehet prestoh d’er gobér ? Doué, hàg ean e vou prestoh de bardonnein d’oh arhoah ? Er fal accustumanceu, hàg ind e vou æssoh de feahein ? Hou calon, hàg hi e vou douçoh ? Pêl doh inou, hou conversion e zei bamdé de vout diæssoh pé diæz, hou fal deicheu e guemérou perpet nerh. En amzér, péhani e hoanna tout en treu aral, ne hel quet mirèt doh-t-hai a gresquein.

2° A zivout en amzér de zonnêt. Én henteu en dès Doué merchet t’oh é hès quement de zougein que ne fehoh quet lacat hou conversion de hortoz un ær hemb bout én dangér a hum gol. Ha hui e houér en nombr ag er péhedeu e ven en Eutru Doué andur guet-n-oh, hag er musul ag er græceu e zou é volanté turul ar-n-oh ? Hà hui e houér bet mèn é teli monnèt é batiantæt ? Ne zouget-hui ne vehé er hetan péhèd marhuel e hrehoh en dehuéhan péhèd e ven en Eutru Doué andur guet-n-oh ?

Ol en dorfæterion n’en dint quet punisset en eil èl éguilé ; lod hum guh hag e déh pêl-amzér é raug er justice, lod aral e vé dalhet ag en torfæt quetan ha laqueit aben d’er marhue. Péguement a ælèd hag a gand mil dén péré n’ou dès groeit nameit ur pèhèd hemb quin ? Er péhèd-cé é hunan e zou bet erhoalh eid ou dannation éternel. Hui e hoès enta hum dennet ag en ihuern, quel liès a vomand èl e hoès bihuet ér péhèd marhuel, ha perpet é oh é riscl a gouéh én-hou, quehet èl ma vihuet ér stad-cé !

Unan dal péhani e guêrh trema un tor-goug e gouéh én-hou anfln. En dehuéhan pas e hra n’en dé quet brassoh eid er réral, mæs neoah en dehuéhan pas-cé el laca de gouéh. Eit couéh én ihuern n’en dé quet requis gobér péhedeu brassoh en dehuéhan gùéh, erhoalh-é canderhel ér stad-cè é péhani é oh eit couéh abarh. Chetui gùerço ma vihuet ér péhèd, tostat e hret d’er bassefos ; n’en d’oh mui meit ur pas doh-t-hou ; martezé hineah é vou goulennet hou ç’inean guet-n-oh. Petra-é hou chonge-hui é turul termén d’hou conversion ?

Hui e zou én gorto en hou pou amzér un dé e zei. Hui e hoès ur fiance rai vras é sellèt doh er péh n’en dès chet Doué grateit. Ean e hrata t’oh er pardon, mar distroet dehou a huir galon ; mæs n’en dès chet grateit t’oh en hou cortei nag un dé nag un ær. Ean e lar quêntoh en hou calhuou ag er bed a pe chongehoh er bihannan. Martezé arhoah é vehet é buhé, mæs martezé ehué ne vehet quet. Na dallet oh-hui é lacat hou salvedigueab ar ur marcé ! A pe vehoh sur a vout é buhé arhoah, hà hui e vou sur a bourfitein ag er græceu nerhus en devehé hoah en Eutru Doué de guenig d’oh ? hui péhani en dès taulet idan hou treid, beta bermen, moyandeu quer caër d’hum salvein.

résolutioneu.

Hâ me hellehé chongeal, hemb creinein, én dangér quer bras m’hum daulan, a pe lacan perpet termein d’hum gonvertissein ? Hinihue enta é changean a vuhé ; me yei, quetan ma hellein, de gavouèt me zad spirituel, me héliou é aviseu eit rantein er madeu goal gueméret, eit torrein me haranté doh er péhèd, eit feahein men goal inclinationeu, péré em doug attàu d’er péhèd milliguet. Men Doué, hastet bean d’em secour ma hum zistaguein doh er fallanté é péhani é vihuan.