Guirionéeu ag er Religion/Chapistr 21

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄   Dré er péhèd marhuel é collér Doué. Péguement é teliér dougein en teiche hun nès eid er péhèd. Diæz bras-é hum gorrigein ag er fal accustumanceu hag e za ag er goal deicheu.   ►
QUETAN CHAPISTR AR-N-UIGUÉND.
péguement é teliér doujein en teiche hun nès eid er péhèd.

Ol en dud e zou teichet d’en droug : er ré-men d’el lubricité, er ré-hont d’en avarice ; lod d’er golér, d’en ivi, d’er vangeance ; lod aral d’er gourmandis ha d’en arrouaredigueah ; casi ol d’en diaboeissance ha d’en orgueil. A pe n’hur behé nameit en teiche d’er péhèd, quement-cé n’hur rantehé quet hoah cablus, a p’en dé gùir penaus en teiche-zé n’en dé quet ur péhèd, mæs ur fréhen maleurus deit ag er péhèd originel.

Er Sænt en dès santet é oent douguet d’er péhèd ; mæs en dra-zé e zou bet aveit-hai, hag e zeli ehué bout aveid omb, ur ræson de hum humiliein, un occasion de gombattal ha de zastum un trezol a vériteu eid en nean. N’en d’omb quet enta cablus na criminel eit santein hur goal deicheu én drespet t’emb ; mæs ni e zou cablus a p’hum lausquamb guet-hai a volanté vad.

Santein er fallanté de béhani é omb douguet ha gobér ar brézel dehou, chetui er péh e hanhue S. Paul bihuein revé er sperèd. É vihuein èl-cé é houniér en nean. Héli er fal deicheu hemb laquat poèn d’ou hanàouèt, chetui er péh e hanhue bihuein revé er hig. Bihuein ér guis-cé e zou hum fari hag hum gol. Hà deliein e hrér bout souéhet é huélèt quement a dud é vihuein én dalledigueah, a p’en dé gùir larèt é ma bihan en nombr ag er ré e laqua poén d’hanàouèt er fal deicheu péré ou doug de gouéh ér péhèd ? Neoah en hanàuedigueah-cé e zou requis eid er salvedigueah ; rac é héli é deicheu fal é péhér liessoh, é couéhér é fauteu ponnérroh, é fauteu diæssoh de reparein.

1° Péhein e hrér liessoh, rac en teiche e zou énamb e hra d’emb chongeal liès én treu péré e gâramb pé e gassamb. Hag a beban é ta quement a chongeu lous, ma n’en dé ag en teiche e hoès d’el lubricité-é ? A beban é ta quement a chongeu péré e roul hemb fin dré hou sperèd a zivout er madeu, a zivout er moyandeu de zastum danné, ma n’en dé a hou ç’avarice, ag hou coust de chairrein treu-é ? A beban é ta quement a chongeu énep d’er garanté, a dærision, a zisprisance eid er réral, ma n’en dé a hou yeinnion doh ur ré-benac-é, a hou tibatiantæt, hag ag er goal deiche e hoès d’en orgueil-é ? Petra e zou caus d’oh hou pout quel liès distractioneu én hou pedenneu ma n’en dé ag hou coal deicheu-é, péré gùéh e zégas d’oh chongeu bourrus ag er péh e gâret, gùéh chongeu a néhance a zivout en treu doh péré e hoès caz.

Necessær-é d’emb hanàouèt ha mæstronein hur goal deicheu, a p’hun dougant d’en droug casi é peb momand.

2° Péhein e hrér liessoh, rac doh ou héli en hum rantér el liessan cablussoh. Hum laquat e hrér ér brassan dangér a gouéhel ér péhèd marhuel a pe ne chongér nameit a goutantein er fal deiche. Peb tra e ziscoa bout mad d’en hani e juge ag en treu revé en dro ag é fal deiche.

Judas hum gredé martezé divlam, hag hilleih aral en devehé bet er memb chonge, a pe laré é oé gùél rein d’er beurerion er bris ag er baum-hont eid er streàuein ar dreid hur Salvér. Mæs en Aviél e lar penaus é conzé èl-cé rac ma oé avaricius ha ma câré en argand muyoh eid er réral. Judas, èl ul lod caër a hinihue en dé, ne huélé quet penaus é garanté doh en argand e goucié é galon. Hàg ean en devehé credet penaus en teiche-zé d’en avarice en devehé-ean douguet d’er scontussan torfæt, de huerhein é Væstr ?

Mar lar d’emb er gousciance penaus é hès droug é mar-a-dra, en teiche, pèhani hun dal, e hra d’emb credein penaus é ma distér en droug. Mæs en drompereah hag en dalledigueah péré e za ag ur goal deiche, hàg ind e zigaré dirac Doué ? N’hum gredamb quet cablus ; ni e hum gaërra én ul larèt : ne chongen quet, ne houyen quet ; mæs Jesus-Chrouist, péhani e hourhemen d’emb dihoal doh-omb, sellet erhat doh er péh e bass én hur halon ; hàg ean hun digaréou ehué ? Guet a dud e héli é quement tra-zou ou fal deicheu é clasq ou mad-ind hemb quin hag ou fligeadur. Hemb goulen avis guet hanni ar en treu ag er vrassan talvedigueah, ind hum fi én ur proçæs gouniet dré faus ræsonieu hag e holo èl-cé ou laironci hag ou scandal ; ind hum grèd dibéh ér momand ma ou hondan en Eutru Doué. Perac é clasquet-hui digaré ag hou fallantéieu ? e laré en Eutru Doué d’é bobl. Hui e hoès larèt : me zou divlam, ne mès chet groeit droug. É han de monnét é jugemant guet-n-oh, rac ma hoès larèt : ne mès chet groeit droug.

résolutioneu.

1° Me labourou hag e hrei èl ma hellein eid hanàouèt me fal deicheu. 2° Me hrei dehai ur brézel dalhabl, é terhel pèn doh ou soliteu dangèrus quentéh èl m’ou santein. 3° Me houlennou liès guet Doué er græce de zonnèt de bèn a nehai. Men Doué, reit-t’ein er græce d’hanàouèt er goal deicheu péré e zou mistr én-an ha d’ou fléguein aquêrh idan er yàu ag hou lêzen santel.