Er Rieu-hemb-Lid

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄  Sul el Loré Er Rieu-hemb-Lid Gùinèr er Groès   ►


Er Rieu-hemb-Lid.


EN dé quênd é Bassion Jesus-Chrouist e antréas guet é Apostolèt én ur sâl vras ha goarnisset, é péhani é holhas ou zreid hac é hinstituas ér Sacremand ag en Autær hac er Sacrifice ag en Overèn. Hennéh-è er Mistèr bras e inour en Ilis er Rieu-hemb-Lid. En dé-ze é rér ehue er vénidiction ag en Oleàu a béhani en hum chervige en Ilis ér Badiènteu solamnel, ér Gonfirmation hac én Nouyèn. Guharal ne vadèait én Ilizieu nameit Sadourn-Vasq ha Sadourn er Pantecoust, hac en dé quênd é rait er vénidiction ag en Oleàu. Mæs èl ne larait quet nezè, mui eit bermen Overèn Gùinèr er Groès, requis oai gobér er vénidiction ag en Oleàu er Rieu-hemb-Lid. dioarnissein e rér en Autærieu arlerh en Office, eit ou laguad é beguin, ha dêgass chonge temb é hoai bet diusquét hur Salvér én amzér ag é Bassion. A va-zè beèd Sadourn-Vasq ne sonnér quet er hlehér, eit rein demb d’antand é has en Apostolèt de guh a pe zas tehai gùélèt ou Mæstr itré deourn é enemisèt. Conservein e rér er Sacremand én ul léh a costé, eit ma heèllou en Officiant communiein en trenoz, (rac, èl m’hun nès deja remerquét, ne larér quet Overèn Gùinèr er Groès), hac eit represantein en nozeoh trist ha hirvoudus e bassas Jesus-Chrouist ér Jardrin-Olivèt. (Leinet er figurieu LI, LII ha LIII ag en Testamand nehué).

Ne vanquet quet en dé-ze a drugairicad Jesus Chrouist ag er garanté infini en dès bet aveid-oh, é lausquein gueneoh é Gorv sacrét hac é Oaid precius eit bout bihuance hou c’inean. Hum joéntét guet en Ilis eit gobér dehou Amand inourab ! eid en ol anjulieu en dès d’andur ér Sacremand ag en Autær, aberh en Huguenaudèt hac er fal Grechénion. Assistet én Overèn-Brèd, ha communiet mar eèllét, eid inourein madeleah hemb par hur Salvér, péhani e receuas doh é daul en hani e yai d’er gùerhein d’é enemisèt. Visitet en Ilizieu èl pe veheoh é héli Jesus-Chrouist ag er Jardrin-Olivèt beèd er Halvær. Passet ur hartériad-benac ag en noz doh en adorein, ha goulènnet guet-t’ou ma santehait ul lodiq-benac ag en tristé ha melconi ag en nozeoh-hont e dreménas itré er Jardrin-Olivét ha Palès Anna.

Er ceremonieu ag en Office hanhuét Tenebreu e rér d’er Merhèr, d’er Rieu ha d’er Gùinèr d’anderhue ér Hovandeu hac ér Parræsieu é péré é hès calz a Velean, n’en dint meid ur rest ag en usage pratiquét guharal én Ilis. De noz é rait en Office-ze, hac èl ne oai quet er mod nezè laquad antulérieu ar en Autærieu, alum e rait goleu én ul léh-benac eit turel splandér én Ilis. Lahein e rait lod ag er goleu-ze a vusul ma splannai en dé, hac ér fin ag en Office ne oarnait meid unan alum, eit m’en devezai gùélét er bobl hac er Velean sorti ag en Ilis. Er brud hac en tapage e rér bermen én achémand ag en Office, ne oai guharal meid ur signal e rai en Officiant d’er Velean ha d’er bobl de sorti, a pe oai paré en Tenebreu. Rein e rér neoah un éxplication misterius d’er ceremonieu-ze. Seèllein e rér er goleu alumét ar un antulér tri-cornêq, a béré é lahér unan én achémand a bep-Psalm, èl ur figur ag en Apostolèt, péré e abandonnas ou Mæstr hac e yas de guh durand é Bassion. Er oleuèn ihuellan e lausquér alum beèd er fin ag en Office, e seèllér èl ur figur a Jesus-Chrouist. Quênd ma vai paré en Office, en hé huhér ardran én Autær pé él léh-aral, eit represantein marhue hur Salvér. Nezè é hadressér de Zoué Pedènneu eit goulèn ma profittou en ol ag er græceu en dès méritét temb dré é varhue hac é Bassion. Anfin én achémand ag en Office en hé discoér arrè alum, eit represantein é Resurrection. En trous e rér én Ilis quênd sorti, e eèll bout considérét èl ur figur ag er burhudeu blaouahus e arrihuas ér béd de varhue hur Salvér.

————