Er Beleg forbañnet

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche

Oberennoù damheñvel pe handelvoù all zo ivez, gwelout Ar Beleg Forbannet.




XXIII


ER BELEG FORBAÑNET


――――


Cheleuet ur person a eskopti Guéned
Pèl doh er ranteleh eit er fé forbañnet ;
Pèl é a gorv dohoh, mes é intansion
E zou perpet genoh kerklous èl é galon.

A houdé en amzér kri ha diskonfortus
Ma hon pelleit dohoh dré ordreu maleurus,
Dirak men deulegad perpet en hou kuélan
Hag ar hou poénïeu dé ha noz é ouilan.


O dé lan a hlahar ! o dé lan a dristé,
En des men distaget doh me heih bugalé !
Disparti ankinus, kehet èl ma viùein
Em bou chonj ahanous ; bikin n’has ankoéhein.

Haval doh Jeremi, pé doh er geih Juived
Er gér a Vabilonn ker pèl amzér dalc’het,
Bamdé, én ur chonjal é ol hou poénïeu,
Get houlenneu er mor é keijan men dareu.

Ar ur roh me unan chouket é tal en aod,
É ouilan get glahar, é hluhan men diù jod,
É ouilan men diù jod, sioah ! get men dareu,
En ur chonjal énoh én tu hont d’er moreu.


O tud vat benniget ! men é ma oeit arzé
En amzér eurus hont ma me haveh bamdé
Eit kleùet konzeu Doué ha diskarg hou kalon,
Hag eit hou konfortein dré er gomunïon !

Ha ! mem bugalé keih, é pé stad é oh hui ?
Hui em goulen bamdé ha n’em havet ket mui ;
M’hou koulen a me zu, mes, o péh un druhé !
Ne hues ket mui a dad, na mé a vugalé !

O keih devedigeu, petra vou ahanoh ?
Ha più hou sekourou ? più e zougou bri d’oh ?

O Jezus, bugul mat, hou pet chonj anehé,
Hag astennet hou torn é peb amzér dehé !

O speredeu eurus, o sent ha sentézed,
Ha hui, Rouañnéz en Nean, chomet geté perpet !
Reit dehé asistans én ou dobérïeu,
Reit dehé konfortans é ol ou zrebilheu.

O doar a Vreih-Izél, mem bro diskonfortet,
É pebéh mor a hloéz é ous té bet taulet !
Guéharal é oés braù ha lan a leùiné,
Bremen nen des énous meit kanveu ha tristé.

Ur vanden treiterion hemb fé hag hemb lézen
En des te zismantet ha lakeit peb eil pen ;

Lamet ou des genit ol joéieu er galon,
Forbañnet eskobed, meneh ha beleion ;

Hun eskobed, belean ha meneh forbañnet,
Hag en ol leannézed ; er bobl zou dilezet
Hemb overen erbet hag hemb sakremanteu,
Hag en drein é kreskein én hun ilizïeu !

Linsérieu en autér, kroéz ha kalis sautret,
Ha geté er hlehiér a bep parréz laeret ;
En Iliz é begin, a hé madeu forhet ;
Ag en armel santél keh Jezus forbañnet ;

En iliz kousïet, lakeit de varchosi,
En autér vras lakeit de daul hostaleri ;

Er guir grechenïon, en dud vat é ouilein,
Hag er ré fal ataù dré ol doh ou goaskein !

Men Doué, arfleuet oh aveit hur pehedeu ;
Ni hun unan zou kauz de ol hur poénieu :
Pe vemb bet leal d’oh, é veh bet leal d’emb ;
Mes pelleit omb dohoh, ha hui bella dohemb.

Neoah, én hous arfleu, lan oh a vadeleah,
Hag ékreis hou vanjans hui genig d’emb er peah.
Truhé, men Doué, truhé ! ni zou hou pugalé ;
Deust d’en droug hun es groeit, pardonet d’emb arzé !

D’er ranteleah abeh, d’en Iliz e huañnad
Plijet genoh, men Doué, dakorein hou krad-vat ;

Bet truhéus dohemb, o Doué a garanté !
Dakoret d’emb er peah, dakoret d’emb er fé.

Pegours é veemb ni, bugulion ha deved,
Eit hou mélein, men Doué, èl agent dastumet ?
Pegours é tei en dé de séhein hun dareu,
Ha de gañnein gloér doh én hun ilizïeu ?

O dé a eurusted ! o dé lan a zoustér !
Me chonj e zou genit peb ér ha peb amzér.
O Doué a vadeleh, hastet en termen zé
Eit ma hellein kent pèl guélet mem bugalé.

Ké, kañnen hirvoudus, konfort a me spered,
Ké, ha lar de me fobl me chif kri ha kalet.

Douget hi, Eled mat, ha laret mat dehé
É ma ol me chonjeu geté, ha noz ha dé.

Turhunel, estig noz, get en amzér neùé
É heet de gañnein doh dor mem bugalé ;
Ha ! perak é neijal ne hellan ar un dro
Monet drest er mor glas bet ou zi, en hur bro !

Ah ! groeit ahoel ém leh, kriet abouiz hou pen :
— Dalhet mat doh er fé, dalhet doh hou lezen ! —
Hag ol é reskondéent : — Ni zalhou doh er fé ;
Kentoh merùel mil guéh, eit ankoéhat hun Doué ! -