Pajenn:Le Gonidec - Bibl Santel pe Levr ar Skritur Sakr, eil levr.djvu/641

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
Adlennet eo bet ar bajenn-mañ
639
d’an hébréed.

oud ar bobl-zé, hag em eûz lavaret : Fazia a réon̄t bépréd enn hô c’halounou ; ha n’hô deûz két anavézet va hen̄chou :

11. Ével-sé em eûz touet em brouez : Pénaoz na zeûin̄t két é léac’h va éhan.

12. Likid évez éta, va breûdeûr, na vé é hini ac’hanoc’h eur galoun falléet gan̄d ann disgrédôni, a zeûi d’hé bellaad diouc’h ann Doué béô.

13. Hôgen en em gélennit ann eil égilé bemdéz, é-pâd ma émoc’h enn amzer a zô hanvet Hiriô, évit n’en em galédô hini ac’hanoc’h dré douellérez ar péc’hed.

14. Kévrenneien d’ar C’hrist omp deûet évit-gwîr : Ia, mar miromp stard bétég ann divez ann derou eûz hé zén.

15. É-pâd ma lévéreur d’é-omp : Hiriô mar sélaouit hé vouéz, na galédit két hô kalounou, ével enn énébiez.

16. Râk lôd ô véza hé c’hlevet a énébaz, hôgen ar ré holl a ioa bét lékéat er-méaz euz ann Éjipt gan̄t Moizez na énébchon̄t két.

17. Hôgen out péré é savaz droug enn-han̄ e-pâd daou-ugen̄t vloaz ? Ha né oé két oud ar ré hô doa péc’het, hag eûz a béré, ar c’horfou a choumaz gourvézet enn distrô ?

18. Ha da béré é touaz-hén̄ na’z ajen̄t két enn hé éhan, néméd d’ar ré a ioa bét diskrédik ?

19. Ha gwéloud a réomp pénaoz na helljon̄t két mond-ébarz enn abek d’hô digrédôni.


————


IV. PENNAD.


1. Hor bézed aoun éta, ô tilézel ar gér a zô bét rôet éz ajemp é éhan Doué, na vé unan-bennâg ac’hanomp ha n’az ajé kéd enn-han̄.

2. Râk diskleriet eo bét d’é-omp kerkouls ha d’ézhô, hôgen ar gér hô doa klevet na oé két talvouduz d’ézhô, ô véza né oa kéd ar feiz kévret er ré hô doa klevet.

3. Évid-omp-ni péré hon eûz krédet, éz aimp enn éhan, ével ma en deûz lavaret : Ével ma em eûz touet em brouez : Pénaoz na zeûin̄t két é léac’h va éhan : hag ann éhan eo a zeûaz goudé ôberiou Doué é krouidigez ar béd.

4. Râk lavared en deûz enn eul léac’h-bennâg diwar-benn ar seizved dervez, ével-henn : Ha Doué a éhanaz ar seizved dervez goudé hé holl ôberiou.

5. Hag aman̄ c’hoaz : Na zeûin̄t két em éhan.

6. Pa eo réd éta é teûjé-ébarz eur ré-bennâg, ha pénaoz ar ré da béré eo bét diskleriet ar gér da gen̄ta, n’in̄t két éad-ébarz enn abek d’hô digrédôni :

7. C’hoaz é verk eunn dervez, a c’halv Hiriô, ô lavaroud dré Zavid, pell amzer goudé, ével ma eo lavaret diaraok : Hiriô mar sélaouit hé vouéz, na galédit két hô kalounou.

8. Râk ma en défé Jézuz hô lékéat enn éhan-zé, n’en divijé két komzet abaoé eûz a eunn deiz all.

9. Dré-zé eo bét lézet miridigez ar sabbat da bobl Doué.

10. Râk néb a zô éat enn hé éhan, a éhan ivé hé-unan goudé hé ôberiou, ével ma réaz Doué goudé hé ré.

11. Akétomp éta da von̄d enn éhan-zé, gan̄d aoun na gouézché unan-bennâg enn eunn hévélep skouér a zigrédôni.

12. Râg gér Doué a zô béô, ha nerzuz, ha lemmoc’h égéd eur c’hlézé a ziou zremm : mon̄d a ra bété rann ann éné hag ar spéred, bétég er mellou hag er mélou ; hag é tibab ar vénosiou hag ann ioulou eûz ar galoun.

13. Krouadur é-béd n’eo digwél dira-z-han̄ : pép-tra a zô enn-noaz ha dizôlô-kaer da zaou-lagad ann hini eûz a biou é komzomp.

14. Pa hon eûz éta da vélek-brâz Jézuz Mâb Doué, péhini a zô éat enn én̄vou ; miromp hor c’hréden.

15. Râk n’hon eûz két eur bélek-brâz ha na hellfé két truéza hor gwanderiou : râk temptet eo bét ével-d-omp é pép-trâ, néméd er péc’hed.

16. Déomp éta gan̄t fisian̄s étrézé trôn ar c’hrâs, évit ma vézo rôet trugarez d’é omp, ha ma kavimp ar c’hrâs da gen-ners talvouduz.


————