Ordrénét-è deoh gobér er Govezion-ze én hou Parræs ; ha n’eèllét quet monèt d’hé gobér él léh-aral hemb permission hou Person. Chetui pe-dost er péh en dès arrestét en Ilis ar guemènt-ce ér buarvèt Concil general a Latran ér blæ 1215. « Ne vern pèh Fidel deit d’en oaid a ræzon e govessei... perhùeh ol é béhedeu d’er bihannan ur uéh ér blæ, d’é Velêg propr, de larèt-è, d’é Berson pé d’ur Belêg-aral aprouvét én é Barræs, hac e laquei é ol studi d’acomplissein er bénigèn e vou reit dehou, eit ma vou ér stad de gommuniein d’er bihannan de Basq, meit-hac ur ræzon-benac legitim e vehai d’en derænein beèd ur hource-aral. Pihue-benac ne sèntou quet doh el Lezèn-ze, ne zeli quet bout lausquét d’antréein én Ilis durand é vuhé, na interrét én doar béniguét arlerh é varhue... Mar behai unan-benac e zezirehai monét d’obér er Govezion-ze ér mæz ag é Barræs, ean e zeli goulèn eit quemènt-ce permission guet é Berson : rac ma ne vehai accordét tehou er bermission-ze, er Belêg doh péhani en hum adressehai, n’eèllehai quet er cheleuèt é Covezion, hac en assolvèn e rehai dehou e vehai sacrilege »... Obligét-omb enta de dostad d’er Sacremand a Bénigèn ur uéh ér blæ d’er bihannan, idan boén a éscommunication.
Me ouair en Ilis ne oblige absolumant hé bugalé de dostad d’er Sacremand a Bénigèn nameid ur uéh ér blæ ; mæs er sourci e zeliamb
