Pajenn:Calloch - A Genoux.djvu/218

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
Adlennet eo bet ar bajenn-mañ



Roud erbet nen dès hoah ag en héol, deustu dehon bout dihun un hantér-eur én hor raog. Er hetan tra e uélan e zo kastel Pierrefonds, e saù é dourieu émesk el lusen, èl ur guéledigeh ag en oedeu marù, A bep tu dehon, koedeuiér ha koedeuiér um léda, soublet él lusen ind eùé. Na douset é er beuré-man...

Hag é chonjan é ma eit mirein de vibion hor mibion dremùuéleu èl hennan éh amb ni duman devad er glaoplom, eit en douar, eit er gué, eit er hastel. Doustér beuréieu Frans en hani é e ziùennamb peb beuré ag er brezél-man. Rag diseùenidi er vro-boch ne ouèrehé ket gobér geté : ar er hastel diskaret béan, un « uzin » benag e-h-aozehent ; hag er hoed-man reit d’emb get Doué ne vehé mui kleuet ebarh meit trouz gouéù rodeu pé morhol, é léh kañnen en éned béniget. Soudard mem bro, ne ouiès ket pegen bras ous : kann e rès eit mirein doh er Hened a verùel.