Mont d’an endalc’had

Pajenn:Bellec - Guirionéeu ag er Religion.djvu/249

Eus Wikimammenn
Adlennet eo bet ar bajenn-mañ
245
ag er religion.

inou guet respet, me bedou Doué, me cheleuou é gonzeu santel, me gonzou dehou ag en affær vras a me salvedigueah, hemb lezel men deulegad na me spered de gouéh ar dreu dangerus. — Men Doué, pardonnet-t’ein er péhedeu e mès groeit én hou ç’ilisieu santel, ha beta doh treid hou ç’autérieu.


CHAPISTR TRIHUÉH HA TRI-UIGUÊND.
a reparation en ilisieu.

1. Hun ilisieu e zou ur merche é ma mêlet hag inouret er religion én hur misq ; tyér santel-ind, consacret de Zoué, tampleu inourabl é péré é hra Jesus-Chrouist é zameurance ; mæs liès é mant méh er grechénion ha disinour er religion.

Campreu er brincèd hag er ré pinhuik ag er bed e vé goarnisset a argand hag a eur ; hag en ilisieu e huélér én ur beuranté hag én ur stad dibrop. Péh ur méh aveit quement a duchentil hag a verhèd a galité, péré e hra dispigneu bras én hoarieu, én arganteri, é braguerisseu, é batimanteu caër, ha péré ne rant quet ul liard eit campennein pé reparein ul léh santel, èl m’en dé ty en Eutru Doué, péré martezé e barra doh er ré e fall dehai er gobér !

Clasq e hrér en dout én ilis ul léh æz hag inourabl, scrihuein e hrér én-hou mercheu eid en hanàouèt drest er réral. Sehuel e hrér arlerh er marhue béieu caër ar béré é verchér hanhueu inourabl ; chetui doh petra é hanàuér un dén pinhuik ; mæs hàg ean e zou doh quement-cé é hanàuér ur hrechén mad ?

Hàg ean e hrér tout en dra-zé dré religion hag eid inourein en Eutru Doué, pé dré vanité hag aveit gobér inour d’é fameil ? Batissein e hrér ilisieu caër ér hérieu,