d’er bed abéh, én ou livreu, er fallantéieu ag ou buhé, hag en dès-ind disclæriet é scùil ur mor a zareu. Perac hou pehé-hui méh é covessat é scoharn er bélêg péhedeu péré e zou martezé bihannoh eid er ré ou dès ind groeit ! Ah ! ne hoès chet santet péh quen douce-é disclæriein é béhedeu ha dissammein é gousciance ag ur béh quer ponnér, eit dacor er peah d’en inean. Hui e zouge martezé ne vehé hou covézour souéhet é cleuèt hou péhedeu. Na brasset ur gueu hou pehé-hui é chongeal doh quement-cé. Er védecinerion n’ou dès chet dongér é huélèt goulieu er horv ; ér guis-cé er govézerion n’en dint quet souéhet é huélèt goulieu er gousciance.
Sel-mui m’en dé ur gousciance breinnet dré er goulieu, sel-mui a joé ou dès doh hi gùellat. Ol en digaréeu a zougeance péré hou pêlla doh er sacremant n’en dint nameit én hou chonge.
Ol er péhedeu e zou golhet, dirac deulegad en Eutru Doué, é goaid Jesus-Chrouist, dré er pardon. Ol é mant ehué diverchet dirac deulegad er hovézour. A pe zigueoret hou calon dehou, ean e hra stad a han-oh, ean en dès respet aveid oh, rac ma huél én-oh hag én dro d’oh misericord en Eutru Doué ; carguet-é a gonsolation é huélèt penaus Doué e hum chervige a nehou eid hou salvedigueah. Ean en dès aveid oh tinérdæt un tad, rac ma zégass d’oh ur gannedigueah nehué d’er vuhé a hræce Doué, ha ma hoès aveit-hou ur gonfiance n’hou pehé quet én hou tad naturel. Ma ne hellet quet feahein er berderi e hoès é larèt hou péhedeu d’hou covézour accustumet, hui e hel clasq un aral, meit ma hou pou ur volanté vad de changein a vuhé ; gùel-é changein covézour eit gobér ur govézion sacrilége. Mæs é changein covézour, ne gueméret quet hardéhtæt de béhein æssoh.
