Mont d’an endalc’had

Pajenn:Bellec - Guirionéeu ag er Religion.djvu/153

Eus Wikimammenn
Adlennet eo bet ar bajenn-mañ
149
ag er religion.

e zou un dén pur. Hui er gùélou libr én é gonzeu, én é sonnenneu, hardéh doh er merhèd, dijauge én é gesteu, én é selleu, hemb respet eid er régleu ag er modesti hag ag en honestis.

Un ivraign n’en dé quet capabl de réglein é affærieu nag eit goarn tra erbet a vad d’é fameil. Ean e lausquou é vugalé én dianès, hemb bouit, hemb instruction. Hemb caranté doh é voès, ean en dou mui a joé doh ul lon brutal, doh péhani é ma haval. Ne chonge, ne labour nameit aveid ivèt ; ean e sacrefi d’é hourmandis er péh e zeli d’er beurerion, d’é nessan ha d’é fameil. Hag arlerh cand avis reit dehou eid er horrigein, ean hum zal, beta larèt ne hra droug erbet, penaus ne hra gueu doh dén. O dalledigueah !

III. Eid hum gonvertissein, ret e vehé ma quemérehé bihannoh a ivage, ma pêllehé doh en tavarneu, doh compagnoneah er bochardèd, ma tostehé d’er sacremanteu, ma héliehé aviseu ur bugul mad. Ean e hel gobér ol en dra-zé, ean e hel memb er gobér hemb calz a boén ; mæs n’er groei quet, rac n’en dès chet er volanté d’er gobér, quer bras èl m’en dé é houst eid en ivage.

Menacet un ivraign ag ur marhue maleurus, a jugemanteu en Eutru Doué, ag en tan ag en ihuern, a gol er baraouis ; n’en dé tam affliget a gaus de stad trist é inean, a béhani en dès bihannoh a sourci eid ag é gui. Ean e vihue èl pe n’en devehé quet a inean ; é gorv e zou é væstr hag é Zoué. Ah ! inean peur, hà te vehé disinourettoh a pe vehès é logein é corv ul lon vil ?

Creinein e hrér é huélèt er maleurieu a béré é venace en Eutru Doué en ivraignèd ér scritur : « Maleur d’oh hui péré e zou puissant de ivèt ha crihue doh en ivage ! En ivraignèd ne laqueint quet ou zreid é ranteleah en nean. Maleur d’oh-hui péré n’en dès quin chonge meit a houli