Kaozeal:Bah sant Guénolé

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche

Bah sant Guénolé


skrivet gant Job ar Bayon


1912


Bah

Sant Guénolé

Hoari farsus en ur loden


________

EN DUD
SANT GUÉNOLÉ ER SORSÈR BRAS,
ALANIK KRISTOL, é veùel,
ER BLEI-GARU, EN OZEGANNED,
ER GANNERION.

É koédeu Bihui-er-Lann, é parréz Pleùignér. A glei hag a zeheu. ur hoèd ; ardran, ur lann goleit a veinhir ; en un tu benak, ur fetan. — Noz é.


DIVIZ I


Pe saù en tenneris, guélet e hrér Alanik kousket doh troèd ur huéen ha sant Guénolé, guen-kann en é zillad menah, é rein dehon ur vah, en ur laret.

Sant Guénolé

Alanik, ha kleuet em es doh me fedein,
Duhont, é me chapél, ha plijet e hes t’ein.
Chetu perak, eit hum zihuen doh er Blei-Garù
E streù ér hoèdeu-men en drougeu hag er marù,
Me ven rein d’is ur vah, bah soéhus hag e hra
Er gurun, er luhed, en tan ha kemenl tra
E houlenér geti me ferh… kenevou !
Me zou sant Guénolé : mem bah ha koarantou.

Mont e hra kuit.

Alanik e zihousk

Chè !… Émen é on mé ?… Ha ! Chonj em es : chetu
Er hoèd, er lann duhont, er meinhir-ma ken du
P‘ou gronn en tioélded… Noz é, noz dal ; er loér
Nen des chet hoah taulet ar en doar hé sklerdér.
Kousket em es re bèl ! Ha ! Pesort huné kaer
Em es mé groeit ! Un dén e gavehé ker bèr
Er vuhé, pe vehé karget a sorhenneu !
Tremén e hren en ur park gunehtu é bleu.
Me huélas, en é saù diragon, ur menah
Guen ag er pen d‘en treid, hag e ras t’ein ur vah,
Er vah men e zalhan é men dorn : « Dalh, goulen
Geti er péh e zou ret t’is eit hum zihuen
Ne vern doh peh danjér, hi er rei d’is aben. »
Chetu petra e laré d’ein er menah guen.
Oeit é kuit, mes er vah genein e zou chomet.
Ne vern peger fal é er Blei-Garù, n’em es chet
Eun anehon bremen ! Hag adural più houi
Mar des hempkin Blei-Garù erbet é Koèd-Bihui ?

Kañnein e hra.

Ohé, Blei-Garù, ohé !

Mar dé hou chonj goarn hou puhé,

Ne saùet ket érauk en dé,

Rak n’em es chet eun a n’oh mé !

Ohé ! Blei-Garù, ohé !


DIVIZ II


Er blei-garù, a bèl.

Ha ! ha ! ha ! Unan d’ein ! Unan d’ein !

Alanik

Ha ! ha ! ha ! Unan d’ein ! Unan d’ein ! O men Doué.
Petra zou ? Pesort boéh ! Sur erhoalh en diaul é !
Téhamb bean ! Émen kuh ? O men Doué ! Ha ! chetu !
Ardran er ménhir-ma…

Er ménhir hum zigor hag Alanik e guh abarh.

Er blei-garù é tisoh.

Ardran er ménhir-ma… Ha ! ha ! Mil malèhru !
Ché !… Hañni ! Tra soéhus ! Men diskoarn neoah
Neu des chet bourboutet !… Hañni, nann, pas ur hah.
Kousket e oen ; kleuet em es kañnein ; ur voéh
Biskoah braùoh, ker sklér èl er gloéh-noz e goéh,

A dapenneu ponér, ar men gulé-raden
De vitin ; ur voéh flour, fédamdoustik ; me fen
E zason hoah geti : er hoèd, er lann hag ol en treu
En des hum hroeit didrous ha skan eit hé cheleu.
Neoah, kounaret on : hañni nen des en droèd
De soñnein ér hoèd-ma pen don mé é kousket.

Kañnein e hra.

Tré ma splann en hiaul ar en doar

D’en ol er hoèd hag er lanneu !

Tré ma splann en hiaul ar en doar

Digor-kaer ind de nemb e gar

Laret enné ou soñnenneu.

Mes de noz, ha ! de noz,

Arlerh men dé soñnet kreisnoz,

Mé é er mestr, er roué.

Mar me zennet a me repoz,

Goaharzé d’oh, ia, goaharzé.

Arlerh men dé soñnet kreisnoz,

Mé é er mestr, er roué.

En ur gonz.

Ne vern più é en des kañnet,

Hag é kañnein men dihousket,

M’er flastrehé

Get unan ag er mein bras-sé

P’hum gavehé

De men dihousk hoah kent en dé.

Hoand em es de gig bugalé.

Séhed em es d’ou goèd eùé !

Mont e hra kuit en ur gañnein èl ihuéloh.


DIVIZ III


Alanik é tisoh endro.

Hama, chetu azé un eutru ! Men dèbrein
E hrehé sur erhoalh kri-poèh, hemb trelonkein !
Trugèré Doué, é oé mem bah soéhus genein,
Bah er sant ; ha geti n’em es chet bet meit skoein
Er mén eit er guélet doh hum zigor kentéh
Ha gobér en é greis ur léh eidonn abéh.

Er sorsér a bèl.

Tostat e hramb ! Tostat e hramb !

Alanik

Tostat e hramb ! Tostat e hramb ! Più e za hoah
Duhont… Dobér em bou hoah ur huéb a mem bah.
Chetu er sorsér bras hag é veùel… Ménhir,
Hum zigoret, nag é veheh kalet èl dir.

Hum guh e hra ér ménhir èl tuchant kent.
Er sorsér

Amen é… Ne huéles chet hañni ar en dro,

Kristol, ur sah ar e skoé klei, ur bigel ar é skoé deheu

Nann, dén erbet : un dezerh é er vro
D’er hours-men ag en noz.

Er sorsér

D’er hours-men ag en noz. Dek ér é ?

Kristol

D’er hours-men ag en noz. Dek ér é ? Ia, uinek.
Pé kreisnoz !… Mar nen dé ket un èh…

Er sorsér

Pé kreisnoz !… Mar nen dé ket un èh… Cher te veg,
Barbotér : ne tes chet chonj em es grateit t’is,
Mar sentes mat dohein ur skouid muioh pep miz ?

Kristol

Ha boteu ?

Er sorsér

Ha boteu ? Ha boteu.

Kristol

Ha boteu ? Ha boteu. Hag ur ialh de lakat
Me monei.

Er sorsér

Me monei. Ur ialh.

Kristol

Me monei. Ur ialh. Hag un tok velouzet mat.

Er sorsér

Un tok eué ; mes kleu, Kristol, eit ou gouni,
Rekis é, hemb hum glem pé gourdouz, me héli
Betak er pen.

Kristol

Betak er pen. Betak er marù mar bé rekis !

Er sorsér

Mat, Kristol.

Kristol, a kosté

Mat, Kristol. Trezet é me lavreg get en huiz
E rid a dapenneu iein-sklas ar me hourhen.

Er sorsér

Krénein e hres ?

Kristol

Krénein e hres ? Pas sur.

Er sorsér

Krénein e hres ? Pas sur. Nen domb ket hoah ér pen.
Digoéhet omb neoah én tachad e glasken.

En ur sellet en dro dehon.

Er meinhir, er fetan, a bep tu un derùen.
Bezou amen, Kristol, un trezol bras kuhet
Un dén, chetu kent pèl tri hant vlé treménet,
« En des doaret amen, kent merùel, é zañné.

Kristol a kosté

Guel vehé bet dehon er goarn d’é vugalé.

Er sorsér

Chetu petra em es lénet ér livreu kouh.

Kristol

Malinbrek, nen des chet un dén abil èloh
Ér bed abéh, er mestr.

Er sorsér

Ér bed abéh, er mestr. M'er hred eué, Kristol.

Kristol

Abiloh eit er Pab !

Er sorsér

Abiloh eit er Pab ! Ia, hemb bout bet ér skol.
Chetu perak pen dé ken abil-sé un dén,
Pe hel gouiet, hemb bout bet skoleit, skriù ha lén,
Skriù latin ha gallek, lén a drez hag a hed,
Gouiet er peh e lar, en ou han, en eined,
Gobér droug, hemb truhé, ha lakat, hemb glahar,
Er hlinùédeu de goéh ar en hani e gar ;
Pe hel guellat eué en dud hag er loñned
Get er lezeu e cher doh sklerdér en stired ;
Pe hel un dén gouiet ha gobér kement-sé,
Ne gredes chet, Kristol, penaus, é guirioné,
En dén-sé nen des chet adrest dehon meit Doué ?

Kristol

Geou, sur erhoalh, er mestr… Doué hag en diaul marsé.

Er sorsér

Pas, Doué hempkin : en diaul e sent dohton eué.
Hama, kleu mat, Kristol, me zou mé en dén-sé,

Kristol

Sellet ta ! n’er gouien ket hoah… Ketan doéré !

Er sorsér a kosté.

Pesort amoèd !

Kriù.

Pesort amoèd ! Neoah chetu open tri blé
E huéles en treu kaer ha burhudus e hran ;
Me mirakleu soéhus èl ré er sent brasan,
Er gèh tud é tonet de me zi a vanden
De glah sekour doh en droug-dent, doh en droug-pen,
Doh er guendr, er viskoul, en derouid, er bireu.
Doh en driù, en derhian… doh pep sort klinùédeu.
Ne tes chet ind guélet é tonet noz ha dé
De houlen get te vestr rein er iehed dehé ?

Kristol

Geou sur, er mestr, geou sur, mes bihanat e hrant.

Er sorsér

Ia, Kristol, bihanat e hrant a gauz d’er sant.

Kristol

Er sant ?

Er sorsér

Er sant ? Ia, sur erhoalh, er sant… sant Guénolé !

Kristol a kosté

Patrom me mam, pedet eidomb !

Kriù.

Patrom me mam, pedet eidomb ! Ur sant bras é
Hag e gavehé d’ein ur voéz, pe garehé.

Er sorsér

Bras pé bihan, Kristol, ur sant ne zeli ket
Dont de hobér geu d’er gèh tud é mod erbet.

Kristol

Kement-sé ne zeli ket bout, sur erhoalh é,

Er sorsér

Chetu petra neoah e hra sant Guénolé
Adal en dé men des hum lakeit de hobér
Mirakleu, ean e hra geu d’ein é me mechér,
Geu bras : ne za ket mui hañni de me havouid.
Rekis é d’ein neoah gouni eué mem bouid.

Kristol

Kement-sé e zou guir, er mestr.

Er sorsér

Kement-sé e zou guir, er mestr. Ol er ré klan
Ol er ré maheignet e ia d’er havouid ean.
Ind e bed un nebed dirak é relégeu,
E vok dehé ur huéh, diù huéh hag, hemb lozeu,
Hemb dram erbet, chetu ind guelleit hag éseit.
Relégeu brein !… Perak, Kristol, nen dous chet oeit
D’ou hlah t’ein, tré ma oé digor dor er chapél ?

Kristol

Petra ? Lakat men dorn ar un dra ker santél !

Er sorsér

Mar kares er gobér hoah bremen, sel, Kristol,
Sel peger mat on mé ! Er hard ag en trezol
E zou kuhet amen e vou d’is, hag elsé
Te hellou diméein revé te volanté.

Kristol

Kavet em es er verh, ne vank meit en argand.

Er sorsér

M’er henig d’is.

Kristol

M’er henig d’is. Ia, mes…

Er sorsér

M’er henig d’is. Ia, mes… Ia, meit petra ?

Kristol

M’er henig d’is. Ia, mes… Ia, meit petra ? Er sant !

Er sorsér

Er hard ag en trezol e vou goarnet dehon :
Muioh eit ne cherrou aroah en é bardon !

Kristol

Aroah é, sur erhoalh, er pardon bras !

Er sorsér

Aroah é, sur erhoalh, er pardon bras ! Hama ?
Petra e lares té, Kristol, ia pé pas ?

Kristol

Petra e lares té, Kristol, ia pé pas ? Ia.

Er sorsér

Mat. — Rekis é monet aben bet er chapél.
Mar dé cherret en nor, te gemérou ur skél,
Te dorrou er huéren ag ur fenestr.....

Kristol

Te dorrou er huéren ag ur fenestr..... Me huél
Penaus gobér, er mestr… Nen dé ket goal ihuél
Er fenestri ha me grap mat èl ur hah-koèd.

Er sorsér

Ké enta ; m’ha kortei amen, é kreis er hoèd.

Kristol

Mat. — Ne hortehèt ket goal bèl.

Er sorsér

Mat. — Ne hortehèt ket goal bèl. Er relègeu
E zou en ur charklé bihan a du deheu.

Kristol

Me houi erhoalh !

Er sorsér

Me houi erhoalh ! Ne hres chet trouz !

Kristol

Me houi erhoalh ! Ne hres chet trouz ! Ne grénet ket ;
En nemb e me zapou nen dé ket hoah gañnet.

Mont e hra kuit.


DIVIZ IV


Er sorsér é unan.

Ké. Kristol, ha des bean endro ! Én attretan,
Me houiou mé kavouid en trezol e glaskan.

(Ur houh tam papér-parch en é zehorn.)

O papér beniget ! Papér talvoudusoh
Eit relégeu ne vern peh sant, iouank pé kouh,
Deit ma hou kuélein hoah, deit ma vokein hoah t’oh.
Lénamb hoah en treu kaer e zou merchet ar n’oh.
« Più benak e gavou er papér-men un dé,
Mar en des eit er sent doujans ha karanté,
E hellou mont, noz kent pardon sant Guénolé
D’er hoèd e zou ardran chapélig er sant-sé.
Kavein e hrei ino ur fetan gouh, itré
Diù derùen vras e vou marsé koéhet nezé.
Kuhet em es ol me madeu én tachad-sé,
Doh troèd er mén hiran e saù é ben d’er hlué.
Plijéét getou provein d’er sant en trezol-sé,
Mar ven biùein é peah get er sent ha gel Doué. »

(En ur blégein er papér kent er lakat en é jalgod.)

Groeit e vou, me hèh dén, revé hou volanté.
Klaskamb de getan pen en trezol… ha goudé
Ni e huélou !.... Merchet é hoah penaus é ma
Rekis, open, eit er havouid, gobér tri tra :

« Gobér ar er fetan sin er groéz a rekin,
Kemér deur, ha monet, ar benneu en deuhlin,
De durrel, dré dèr guéh, en deur-sé beniget
Doh diarauk er mén hiran, en ur laret :

Distroeit d’un tu pé d’en tural,

Pé hoari e hremb bahig-dal. »

En ur hobér er peh e lar.

Groamb ataù sin er groéz ar er fetan !… Elsé !
Keméramb deur ! Ha ! ha ! malinbrek, don mat é !
Chetu. — Damb d’er ménhir bremen… Taulamb en deur,
En ur laret er peh e zou ret…

Distroeit d’un tu pé d’en tural

Pé…

Un tarh-gurun er lak de vonet kuit en ur vleijal.

En ur laret er peh e zou ret… Ha ! Maleur !


DIVIZ V


Alanik en ur hoarhein.

Ha ! ha ! ha ! ha !

N’em es chet bet nameit goulen

Get mem bah, mem bah kelen-glas,

Un tarh gurun, ur vro-gonen,

Chetu skontet er sorsér bras.

Ha ! ha ! ha ! ha !

Na bouraplet é er hoèd-ma !

D’hou tro, Kristol, d’hou tro brema !
N’em es chet meit laret d’er ménhir hum zigor,
Hag hum guhein abarh !…


DIVIZ VI
Alanik kuhet, Kristol, en ozeganned


Kristol a bèl

Hag hum guhein abarh !… Torret em es en nor !
Chetu ind, chetu ind, er mestr !

Alanik, ér menhir.

Chetu ind, chetu ind, er mestr ! Mat, mat, Kristol !

Kristol é tisoh, ur sah ponér ar é gein

Ne chom ket mui bremen de glah meit en trezol.

Alanik

Allas, allas !

Kristol soéhet bras

Allas, allas ! Ché !…

Alanik en ur huañnadein.

Allas, allas ! Ché !… Ha !…

Kristol

Allas, allas ! Ché !… Ha !… Petra ! Er mein !… Er mei..
E gonz !… Kleuet em es ur mén é konz dohein !
Hama !… Mes nag er mestr ?

Alanik

Hama !… Mes nag er mestr ? Mé é, Kristol, mé é.

Kristol

Hui ! Emen ?

Alanik

Hui ! Emen ? Ama ta !

Kristol

Hui ! Emen ? Ama ta ! Édan er ménhir-sé ?

Alanik

Ia.

Kristol

Ia. Pesort chonj e zou deit t’oh, er mestr !

Alanik

Ia. Pesort chonj e zou deit t’oh, er mestr ! É ma
En trezol étré men dehorn, mes…

Kristol

En trezol étré men dehorn, mes… Mes… petra ?

Alanik

Eit ma hellein disoh geton, Kristol, ret é
Lakat er mén bras ma d’hum dennein a kosté.

Kristol

Ne hellein ket, er mestr !

Alanik

Ne hellein ket, er mestr ! Mont e hrei é unan.
Kemér hempkin ur bégad deur ag er fetan.

Kristol, en ur gemér ur bégad deur.

Chetu, er mestr !

Alanik

Chetu, er mestr ! Azé bremen ha chom elsé.

Kristol, azéet ar ur mén, en deur en é vég.

Hun, hun !

Alanik

Hun, hun ! Chom mut, ne vern petra e huélei té.


DIVIZ VII


Kannein e hrér a bèl.

Er gannerion

Na douset é en aùél-noz — en aùél-noz !
Ozegañned, dihousket ol — dihousket ol !
Na douset é en aùél-noz — en aùél-noz !
En dro d’er meinhir deit de grol,
Ozegañned, chetu kreisnoz !

Kleùein e hrér kreisnoz é soñnein.

A zeheu, dousig : Tihou ! Tihou ! Tihou !… Hip !

Un ozegan e saill ar er lér-hoari.

A glei, dousig : Tihou ! Tihou ! Tihou !… Hop !

Un ozegan aral e hra er mémestra.

Ind hum, sel hag e lar ou deu ar un dro : Ha !
Ou deu : Deit ta ! Deit ta ! Deit ta ! Deit ta !
Unan : En dro d’omb nen des ehet hañni.
En aral : Er vistr omb, ia, er vistr omb-ni !
Ou deu : Deit ta ! Deit ta ! Deit ta ! Deit ta !

En ozegañned e zisoh a gleihag a zeheu ar er lér-hoari hag, hemb kañnein, e grol, épad men dé en orglêzeu é hoari hag en un taul ind hum dolp éndro d’er heh Kristol en ur gañnein.

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

Più é enta

Er houskér-ma

Ha ne houi ket laret nitra ?

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

Più é enta

Er houskér-ma

Koéhet ag er loér ér hoèd-ma ?

Più ous té ? Più ous té ?

Un ozegan

Konz petremant

Ni e gredou é ma rekis

Galùein er sant

Aveit diglom te déad d’is.

Kristol

Galùein er sant ! Perak ? Pas, pas, n’er galùet ket.
Prest on de gas éndro er péh em es laeret.

En ozeganned

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

Ur laer ous ta !

Ret e vou d’is,

Mar vennes goarn te lod a varadouiz

Kas endro en argand d’en hani en bieu.

Kristol

Mes d’er sant ind ;

En ozeganned

Mes d’er sant ind ; Petra ?

Kristol

Mes d’er sant ind ; Petra ? Er relégeu.

En ozeganned

Mes d’er sant ind ; Petra ? Er relégeu. Er relégeu !

Kristol

Laeret em es… hou péet truhé !

Relégeu sant… sant Guénolé !

En ozeganned

Laeret en des er relégeu !

Miliget é, meliget é !

Kristol

Hou péet truhé ! Hou péet truhé !

En ozeganned

O doar, hum zigoret,

Eit lonkein, hemb truhé erbet,

Eit lonkein er laer meliget.

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

Ur laer ous ta,

Ret e vou d’is

Mar vennes goarn te lod a varadouiz

Kas endro de chapél en sant é relégeu.

>Rah er péh e zou érauk, adal er girieu : « Na douset é en aùél-noz » e zou kañnet, revé muzik en eutru Decker.

Kristol e gonz

Chetu ind, tuchentil, keméret ind, m’hou ped.
Kaset ind, é me léh, d’er sant em es laeret.
Ré a eun em es mé ag er guélet, ker guen
Èl en erh, ar paùér er chapél é tichen,
Kounaret, eit feutein, get é vah hoarn, me fen
Guel e vehé genein, sellet, merùél aben.

En ozeganned e gan

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

Alleluia !

Damb ni enta,

Tré men dé hoah noz ér hoèdeu,

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

Alleluia !

Damb ni enta

De gas d’er sant é relégeu !

Frrrr…t ! Mont e hrant kuit get er sah-relégeu.


DIVIZ VIII


Kristol

Chetu mé dijabet doh er relégeu-sé !
Sèh diaul ! Pouizein e hrent èl plom ar men diskoé !
Nag er mestr ?… Mal bras é elkent en dizoarein.

En ur huchal aben d’er ménhir.

Er mestr ! Er mestr !… Nitra ! Rekis e vou toullein.

É ha de skoein un taul-piget : un tarh-gurun er lak de déh en ur vleijal.


DIVIZ IX


Alanik é tisoh ag er ménhir, en ur hoarhein.

Ha ! Ha ! Ha ! Ha !

N’em es chet bet nameit goulen

Get mem bah, glasteur get er jol,

Un tarh-gurun, ur vrogonen,

Chetu skontet eué Kristol !

Eit gouni mé-memb en trezol

N’em es chet mui meit dont de ben

A feutein d’er Blei-Garù é ben.

Blei-Garù, ohé, ohé !

Deit ta, deit ta !

Diragoh ne grénein ket mé,

Tré ma vou genein er vah-ma.


DIVIZ X


Er blei-garu, en ur gañnein

Piu é hannéh

E zou hardéh,

Hardéh erhoalh eil men galùein,

Galùein er Blei-Garù hemb krénein ?

Alanik en ur gonz

Mé.

Er blei-garu

Mé. Té. peurkèh !

Alanik

Mé. Té. peurkèh ! Peurkèh !… Ker kriù èlous pen dé
Mem bah genein ha ma pedan sant Guénolé
De zichen italon eit men dihuen.

Er blei-garu

De zichen italon eit men dihuen. Ha ! Ha !
Na pesort chans ! N’em es chet mui meit téh enta
Ha lakat er mor bras itrézomb hun deu ?

Alanik

Ha lakat er mor bras itrézomb hun deu ? Ia.
Tré ma karein mé é evou er mestr ér hoèd-ma.

Er blei-garu

Guélet e hremb tuchant, marmous. Én attretan,
Ped Doué, mar plij genis, eit er huéh devéhan.

Alanik ar é zeuhlin e gan

Sant Guénolé, sant Guénolé,

Dirak er Blei-Garù chetu mé.

Dré er vertu ag er vah glas

En des skontet er sorsér bras.

Plijéet genoh féein eué

Er Blei-Garù, o sant Guénolé.

Guélet e hrér er Sant guen-kann, adrest er hogus Alanik e goèh endro ar é zeuhlin, er Blei-Garù e goéh a drechil. Kleuein e hrér.

Er gannerion

Chetu er sant !

Er sant

Chetu er sant ! Ia, chetu mé.

Er gannerion

Chetu er sant, sant Guénolé.

Ne vou ket mui

Mestr er Blei Garù é koèd Bihui.

Er blei-garu

Dont e hra er splandér geton.

Plégein e zou ret dirakton.

Mont e hra kuit.

Er gannerion

Chetu er Sant !

Er sant

Chetu er Sant ! Ia, chetu mé.

Er gannerion

Chetu er Sant, Sant Guénolé.

Er sant e gonz

Étal er mén-sé nen des chet

Mui a huerso trezol erbet.

En dud en des ean dizoaret.

Mes en trezol e hoarnan mé

Doh Blei eahus er fallanté

E zou inean er vugalé.

Er gannerion

É pep amzér, plijéét get Doué

Ma vou goarnet en trezol-sé.


Bignan, en 15 a huavrér 1912.

J. Le Bayon


________