Guirionéeu ag er Religion/Chapistr 77

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄   Er gommunion. Ag er respet én ilisieu. A reparation en ilisieu.   ►
CHAPISTR SEITÊC HA TRI-UIGUÊND.
ag er respet én ilisieu.

I. Me zy-mé, e zou un ty a beden ; ne hret quet a nehou ur retirance d’el lairon, e laré Jesus-Chrouist d’er Juiffèd. Hun ilisieu-ni e zou calz santelloh eit tampl er Juiffèd ; neoah é hrér én-hai paud muyoh a brofanationeu. Ne hrér quet a nehai hemb quin ur retirance d’el lairon, mæs hoah d’en dud impi, d’en dud lous ha sacrilége. Disinourein e hrér bamdé hun ilisieu santel dré en devisieu e zalhér én-hai, dré er fæçonieu divodest d’hum zerhel én-hai, dré en orgueil hag er vanité e stalér én-hai, dré er selleu e daulér a bep tu, dré er chongeu hag en desirieu dré béré en hum gouciér, ha dré er sacremanteu e receuér én-hai é goal stad.

Monnèt e hrér guet respet é ty en dud pinhuik péré e zou martezé péherion vras, ha ne vé quet méh é vout hemb respet é ty en Eutru Doué : en Ælèd e zou inou stouyet guet respet ha carguet a zougeance. Me mès gùélet, e lar sant Chrysostôm, er speredeu-cé ag en nean, épad er sacrefice ag en overen, doh hum stouyein dirac Jesus-Chrouist aveid en adorein ; hag en dud e huélér inou scan a bèn ; er merhèd hemb méh, hemb modesti na coartis, e hoari, e hoarh, èl pe vehent én ur blacen foér pé marhad.

Dirac er rouanné ag en doar, é hoarnér er silance, ne gredér quet discoein en distérran merche a zirespet ; ha gùélein e hrér én ilisieu, dirac Roué en nean, tud carguet a orgueil é pléguein a boén en deuhlin épad er sacrefice, é péhani ne assistant nameit aveit bout remerquet, aveit disprisein er bobl hag insultein en Eutru Doué.

Mèn é het-hui ? e laré un dé sant Ambroès d’un dam... É ban d’en ilis, emé-hi... Gùel e vehé larèt quêntoh, e rescondas er bugul santel, é het de zeverranceu er bed ha d’er grol. Quêrhet, hum dennet, moès dihentet ha péhourès ; deit d’el léh santel eid ouilein inou hou péhedeu, ha nepas eid offancein Jesus-Chrouist ha scandalisein hou nessan.

Ne vehé quet credet cass ur hy de gabinet un eutru : ha gùélein e hrér é ty en Eutru Doué el lonnèd vil-zé é tistroein chonge er grechénion vad hag é troublein en officeu ag en ilis, ha ne gredér quet larèt nitra dehai. Istimein e hrér ur servitour péhani e vir a hobér treu dijauge é ty é væstr, ha liès é hrér goab ag ur bélêg, ur bugul péhani e ven parrat doh er brofanationeu e hrér é ty Jesus-Chrouist.

Un tad hum gav offancet mar anjuliér é groaidur ; hag en tad-cé e huél é groaidur én ilis é anjulial Jesus-Chrouist dré é hoarieu, ha ne san-grik. Ur mæstr e ven bout respettet dré é scôlarion, hag ean e huél bugalé impi doh hum zerhel én ur fæçon direspet dirac Jesus-Christ, ha ne lar guir dehai. Un eutru e ven bout inouret dré é sujité, hag ean-memb, dré é vuhé dirolet, e zisinour Jesus-Chrouist dirac-t-hai, hag e lausq é sujité hag é serviterion d’en disinourein hemb hum sourciein a lacat reihtæt é quement-cé.

II. Petra ! er bayannèd e grein dirac ou faus douéèd, hag er grechénion e zou hemb respet dirac un Doué ol-buissant ! Ha possibl-é ma vehé bihannoh a honestis é ilis er gùir Doué, eit n’en dès er bayannèd é tampl ou idolèd. Hà bout e vou bihannoh a respet aveid un Doué ol-buissant eit n’en dès en dud hemb fé aveit limageu groeit a goêd hag a vein ? Mèn é vou respettet en Eutru Doué enta, mar bé manquet a respet dehou én é dy prop ?

O men Doué ! en disinour bras e hrér d’oh, hàg ean e chommou perpet hemb punition ? Souéhet-on, e lar sant Yehan Chrysostôm, n’en da Doué guet é gurun de flastrein en dud direspet ha divregond-cé ! Péh cont en devou de rantein de Zoué er ré en dès autorité ha ne barrant quet doh er sort disordreu-cé ! Ma n’hun nès chet pouvoér erhoalh eit mirèt doh-t-hai, ni e zeliou d’er bihannan en devout grèd ha fé eid hum anquinein agaus dehai.

Digollamb anfin hur Salvér ag er boén e guemér eid omb ; ouilamb ar zalledigueah quement a grechénion péré en anjuli hag en offance én amzér memb ma hum sacrefi aveit-hai. Héliamb er Huérhiès santel ha discipl câret hur Salvér, péré hum anquiné doh treid er groéz a pe oé é anemisèd doh er staguein doh-t-hi, hag-e zalhé compagnoneah dehou a pe oé dilezet guet en ol.

résolutioneu.

1° A pe yein én un ilis, m’em bou chonge é ma nehi ty en Eutru Doué. — 2° Ne gonzein inou nameit dré nécessité hag é bèr guirieu.— 3° Me hum zalhou perpet inou guet respet, me bedou Doué, me cheleuou é gonzeu santel, me gonzou dehou ag en affær vras a me salvedigueah, hemb lezel men deulegad na me spered de gouéh ar dreu dangerus. — Men Doué, pardonnet-t’ein er péhedeu e mès groeit én hou ç’ilisieu santel, ha beta doh treid hou ç’autérieu.