Mont d’an endalc’had

Guirionéeu ag er Religion/Chapistr 6

Eus Wikimammenn
◄   Red-é labourat eid er salvedigueah guet dougeance. Dalledigueah en dud péré e lausq a costé en affær ag ou salvedigueah. Faus digaréeu en dud a zivout en affær ag ou salvedigueah.   ►
HUÉHVÈD CHAPISTR.
dalledigueah en dud péré e lausq a costé en affær ag ou salvedigueah.

1° Ol er péh en dès souffret Mab Doué eid hur salvedigueah, ol er péh en dès groeit er Sænt eid hum salvein ind-memb, e zeli disquein d’emb penaus salvedigueah hun inean e zou ag ur gonséquance quer bras, ma teliehemb bout prest de sacrefiein tout eid hi salvein ; mæs, dré un dalledigueah hemb par, haval-vehé ne labourehemb nameit aveid hi rantein maleurus.

En dén fur hag aviset mad ne gav pligeadur na consolation nameit ér péh er secour d’hobér é salvedigueah ; mæs en dén fal ha diavis ne gav pligeadur nameit doh hum gol. Ur folleah e vehé laquat ha lezel é inean én dangér a hum gol, eit donnèt de vout mæstr a ol er bed abéh ; ha bamdé en hi laquér neoah én dangér-cé eit bagatellage, eid ur bligeadur distér, eid ur pourfit a nitra, eid un héritage, eid ur voguêden a inour, eit pligein d’en dud.

2° Ahoel p’hur behé quement a soign hag a sourci ag hun inean èl ag en treu aral ; mæs, dré un dalledigueah ag er ré vrassan, ni e ra el léh quetan én hur halon de ol en treu aral quêntoh eit d’hun inean. Hàg ean e hrér eid hi salvein er péh e hrér eit donnèt de vout pinhuiq ha goarn er yehaid ? Guet a boén e guemérér eit gobér fortun, eit derhel doh ur vuhé miserabl, péhani ne badou nameit ur bèr amzér, é tretant ma rer a boén ur momand benac d’en inean ! Er chonge-cé e hounias quement spered segretér ur roué, ér momand ag er marhue, ma laras én ur huannadein : « Oh ! péh quen diavis on-mé bet ! me mès scrihuet open uiguênd ram-papér eit chervige me frince, ha ne mès chet scrihuet ul linen eit salvein me inean ! » A pe vér clan, hum néancein, hum anquinein e rér. Mæs ha couéhel e rér ér péhèd marhuel, ne vér na touchet nac anquinet ; hum zivertissein e rér ; ne chongér nac én inean, péhani e zou marhue dré er péhèd, nac é Doué péhani e zeli hi jugein. Er sassunieu, er blaïeu e dremein hemb ne chongér ag hi zennein ag er bassefos é péhani é ma. Choège e rér er gùellan médecinour eit gùellat d’er horv ; mæs eid en inean, é choégér liès ur hovézour péhani, é léh hi gùellat, hi lausq de languissal ér stad a béhèd. Calz a soign e guemérér eit canderhel é stad vad ur horv a béhèd péhani a zeli monnèt quènt pêl de vreinnein, hag a boén é chongér a salvein un inean péhani e zeli perpet bihuein.

Goulen e rér ma vou mad ha gùelloh pé gùel er péh e chervige de vâguein ha de husquein er horv ; mæs a zivout en inean, ne hum laquér quet calz é poén. Haval-vehé n’en dé en inean ér horv nameit eit bout é sclavage ; languissal e hra, épad m’en dès er horv é bligeadurieu ; marhue-é, goleit-é a grimeu, épad m’en dé mignonnet er horv. O dalledigueah ! Un dén péhani en devehé muyoh a soign ag é zillad eid ag é gorv ne dremeinehé-ean eid unan fol ? Ha bamdé é huélér tud péré en dès mui a soign ag ou dillad, ag ou lonnèd, ag ou zachenneu, eid a ou ineaneu. O bugalé en dud ! bet pegours é vihuehet-hui én dalledigueah hag ér péhèd ? Perac cârein quement er vanité ag en treu ag er bed ?

De betra é chervige hou staguedigueah doh er madeu, er pligeadurieu hag en inourieu ag er bed ? Hàg ean vehé enta ur bonheur bras aveid oh bout é joeissein ag en ol madeu ag en doar, a pe zeliehoh dré-zé bout dannet ? Er ré e zou bermen én tan ag en ihuern, hàg ind ou dès léh d’hum gonsolein, rac m’ou dès bihuet ér bed-men én abondance hag ér pligeadurieu ? Disquet chongeal én affær ag hou salvedigueah, èl ma teli un dén aviset chongeal én-hi ; méditet bamdé ar er honzeu-men en dès laret Jesus-Chrouist : de betra é chervige de vab-dén gounit er bed abéh, mar da a gol é inean. S. Math. 16. Hàg ean e hellér larèt é houniér a pe gollér en inean ? e lar sant Eucher, a pe gollér tout doh hi hol.

résolutioneu.

Me salvedigueah e vou bermen en affær a béhani er chonge e réglou en ol affærieu aral a mem buhé ; hag, arlerh en Apostol sant Paul, me sellou, én amzér de zonnèt, er bed guet é inourieu, é vadeu, é bligeadurieu èl fang. O men Doué ! distaguet-mé doh en treu péré e dremein, ha carguet me halon a garanté doh er madeu éternel.