Sadourn-Vasq

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
◄  Gùinèr er Groès Sadourn-Vasq Sul-Vasq   ►


Sadourn-Vasq.


SAdourn-Vasq en Ilis e inour er Mistèr a Interremant hur Salvér, hac en disquên ag é inean d’el Limbeu. (Leinet er Figur LIX ag en Testamand nehué). Guharal ne gommancait en Oflice en dé-ce nameid ardro tair-ær diar creisté, hac èl ma padai quasi durand en noz, n’en dai burhud quêstion én-ou meid a Resurrection Jesus-Chrouist. Ne larait quet Gospereu, rac ma hoai treménét er hource a bèn ma hoai paré en Office. A oudé mei deit er mod de dorrein er yun quentéh èl creisté, en Ilis én dès changét er hource ag en Office-ze : mæs en Office n’en dai quet changét, ha ne larér hoah eit Gospereu nameid er Psalm Laudate Dominum, omnes gentes... hac er Magnificat... Quênd achihue en Overèn, guharal é rait tan nehué bamdé quênt commance en Office, eid alum er goleu, hac en er bénigueait. Ne rér bermen er ceremoni-ze nameit Sadourn-Vasq ; hac en tan-ze è eèll bout considérét èl ul Limage a Jesus-Chrouist marhuét ha resuscitét. Er Oleuèn-Vasq e chervigeai guharal de durel splandér én llis durand en Office. Hé béniguein e rait, nezè, èl bermen, hac hé seèllèt e rér èl ur figur a Jesus-Chrouist. Laquad e rér én-hi pemb-gran ançans quênt hé alum, eit represantein action Jogeb a Arimathi, Nicodem hac er mèrhèt devod, péré e vaumas corv hur Salvér ér bé. Er pemb-toul ag er oleuèn é péré é laquér en ançans, e represantt pemb-Gouli Jesus-Chrouist. Hè alumein e rér goudé, eit merchein é resuscitas hur Salvér goudé ma hoai bet baumét é gorv. Alum e rér guet-t’hi el Lampreu hac er goleu-aral doh en Autær, eit represantein er grèd nehué e alumas é calon en Disciplèt, a pe gleuezant é hoai resuscitét ou Mæstr. Un Diacr-è e zeli gobér er vénidiction-ze, eit degass chonge temb ne oai quet en Apostolèt, mæs Disciplèt ha mèrhèt devod e vaumas corv Jesus-Chrouist, hac e annonças er-ré guettan é Resurrection. Cannein e rér goudé quemènt-ce Profætieu, péré-zou en abregé ag er Religion, hac e oai cannét guharal eid instrugein er-ré e hum bresantai eit bout badèet. Arlerh é rér er vénidiction ag er Fonce. Ne ouhér quet larèt pegource en en dès commancét en Ilis pratiquein er ceremoni-men : mæs S. Basil e ra splann d’antand é hoai pratiquét é græ en Apostolèt. Cannein e rér en dé-ce én Overèn Alleluia, de larèt-è, mêlamb Doué, pèhani-zou ur han a joé, eit merchein er rejouissance e zou én Ilis a gaus de Resurrection hé Frièd.

S. Paul e zésq deoh pèh santimanteu e zelièt hou poud eid inourein en dé a Interrémant hur Salvér. Ne ouyét-hui, é-m’ean, pénaus ol a guemènt ma homb bet badèét é Jesus-Chrouist, é homb bet badèét én é varhue ? Interrét- omb bet guet-t’ou dré er Vadiènd, eit ne béhehèmb mui, hac eit ne heliehèmb mui hur goal inclinationeu, mæss ma quêrhehèmb dré un hènd nehué. Er circonstanceu a Interremant Jesus-Chrouist e verche deoh guet pèh dispositioneu é teliét er receu dré er Gommunion. 1.° Liénnét oai bet é gorv guet ul lincèl gùèn ; hou calon e zeli ehue bout pur. 2°. Laqueit oai bèt én ur bé quemérét é prest ; hou calon e zeli bout peur. 3.° Ne oai bet interrét inou hanni én é-raug ; hou calon ne zeli quet louein d’er péhet. 4.° Goleit oai bet er bé guet ur piqueol mein ; hou calon e zeli bout chairrét doh modeu ha vanitéeu er béd. Assisset én Office guet ur joé santel ; adoret Jesus-Chrouist interrét ha resuscitét goudé ; durand er vénidiction ag er Fonce, goulènnet guet-t’ou er græce de vihuein èl ur gùir Grechén ; éxaminet ha hui e accompliss er promesseu a hou Padiènd ; degasset gueneoh deur béniguét en dé-ce, eit hum chervige a nehou inemp de dantationeu er goal-speret.

————