— 18 —
Perac enta, aveit héli Satan,
En e mès-mé troeit kain de lézen Doué ?
Idan er bouis ag er boén ponerran,
Glan ha clemmus attàu é me iné !
Oh ! p’hellehen ouilein me zorfæteu
Ha tinerrat eid on kalon men Doué !
Oh ! p’hellehen, ghet ur mor a zareu,
Golhein m’inean ag hé ol fallanté !
Mæs er madeu a za ol ag en nean,
Ha Chairret-é en nean aveid on-mé !
N’en dé ket gùir ! en dapen vihannan
A oaid Jesus a huenno me iné.
|
EN IHUERN.
Kannen distroeit a vrehonek Kemper é brehonek Gùénèd ha changet un tamik.
————
Diskennamb ol, Crechénion, én ihuern de huélet
Poénieu ker kri ha spontus en ineaneu dannet,
A zou, dré golér hun Doué, dalhet é creis en tan,
Râc n’ou dès ket bet miret lézen Doué ér bed-man.
En ihuern zo un toul dôn ha lan a dihoeldet,
Ur huéh couéhet én toul-zé, ér mæz mui ne zér ket :
En oreu zo bet chairret ha mouraillet ghet Doué ;
N’ou digorou birvikin : collet-é en alhué.
Ur forn goret ér bed-man n’en dé nameit moghêd
É kevér en tan a losk en ineaneu dannet.
Gùel-vehé bout ér forn-zé tré ma padou er bed,
Eit bout abarh én ihuern un ær hemb kin losket.
|