Pajenn:Instructioneu devot ha Choèj a histoérieu eid en dud youank a ziar er Mæzeu.djvu/161

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche
Ar bajenn-mañ n'eo ket bet adlennet


147 — II. N’en dès chet ehué a bardon aveid oh, ma ne vennet reparein en domaj e hoès groeit d’hou nessan én é inean, én é inour, én é gorv pé én é zanné. Groeit enta hou possibl eit tennein ag er stad a béhèd ol er ré e hoès douguet d’er homettein. Sâuet, gùellan ma hellehet, a zan en treid, er ré e hoès disinouret dré hou coal gonze-reaheu. Dizomajet hou nessan, mar e hoès ean lairet, pé blesset, pé er pareit a hounit é vara. Ma n’hellet reparein en tout ar un dro, groeit ahoel er péh e zou én liou pouvoér, hag hou pel intantion d’hôbér dehou satis-faction antiér, quentéh èl m’hou p’ou er moyand d’er gobér. Hlstoér. Ur missionér a Gonstantinopl e verch en histoér-men é unan agé lihéreu : urhrechén youank-flam, e lar-ean, hum gavas de veâuein un dé ma oé doh hum zivertissein guet é gansortèd. Er ré-men e bourfitas ag en ocasion-zé eit gobér dehou renonciein d’é fé. Ean e sentas doh-t-hai ar é valeur. Ean e gueméras, én effèd, un habillemant —