Ar er Burtæt

Eus Wikimammenn
Sauter à la navigation Sauter à la recherche


VII. MÉDITATION.
Ar er burtæd.


CONSIDÉRET péguement é teliet cârein er burtæt, rac ma plige bras de Jésus-Chrouist, représantet én Apocalypse, héliet guet ur vanden gusquet é guên, é verche er Guérièset pé en dut pur. Er perl-men e zou bet quer câret guet er Uériés-Vari, ma vezai bet gùel guet-hi col hé buhé eit hé hol. Er vertu-men e rant en ineanneu hac er horveu tampleu bourrabl d’er Speret-glan, ha demeuranceu bràu de Jésus-Chrouist e receuamb ér gommunion. Er mercheu a garanté en dès discoeit en Eutru Doué doh er vertu admirabl-men, e zou quer bras que n’ellér quet ou homprenein. Dré er vertu cair a burtæt en dès er Uériés méritet bout choéget de vout mam de Salvér er bed, ha sant Yehan en Aviélour bout er hârettan ag en Apostolet, ha Suzan bout délivret a fal volanté en neu Juge coh hac impudic. O purtæt ! ô vertu e rant en dut haval doh en Ælet ! admiraplet oh-hui !

2.° Considéret penaus er burtæt e zou ur vertu e ra en dout caz ha peellat doh er plijadurieu lous e za ér speret, èl er chongeu pé desirieu, pé ér galon, èl carantèeu lous, pé ér horf. Rac èl mé ma er baillardiah ur garanté doh er sort plijadurieu lous-cé, é contrel ehué er burtæt e ra quemér caz doh t’ai ; er baillardiah e ra chommein, hum bligein én ai ; er burtæt e ra pellat doh t’ai ; én ol tantationeu aral é ellér harsein eit dihuen gùel ; mæs én tantationeu énep d’er burtæt, n’en dès meit ur moyant de zihuen : tæhet a bèn, pellan ma ellér. El-cé é ras er Patriarche Jojeb, sant Martinien, ha nombr a ré-ral.

Ér brezélieu aral é véritér er victoër é harsein son, é tihuen guet courage ; mæs ér brezel guet anemiset er burtæt, é collér er victoër é hobér èl-cé, hac é cresquér hoah en tantation ; ne gavér er victoër meit é tæhein beannoh ma ellér. Rac-cé lammet a bèn er goal chongeu a hou speret, quentéh èl ma ou hanàuet ; laqueit hou chonge bean mat guet treu aral ; ne sellet jamæs ar hou tran, rac sur oh a vout dibéh ma n’ou sellet quet ; ha mar det a ou sellet exprès, hui hum rant cablus abèn pé hum laqua én dangér bras. Dispriset-int, ne ret quet caz a nehai, ha cassét dré gair hou chonge ar treu aral. Chetui er péh e hoès gùellan d’obér a zivout er goal chongeu ; pelleit guet er brassan sourci doh en ol occasioneu dangerus, èl doh en hantis ha doh er garanté n’en dint quet revé Doué hac eit Doué. Dihoallet doh hou teulegat, castiet hou corf, rac er gastiemant e zou magadur er burtæt. É spécial mortifiet hou squêndeu, ne chommet jamæs fénéant ; laqueit liès dirac oh exampleu er Sænt hac er Santézet en dès splannet muihan er vertu-men én ai ; groeit èl d’ai ; pedet liès hou ç’Æl-mad d’hou secour de oarn er vertu cair-zé ; hou pet un devotion particuliér d’er Uériès, èl d’er burran merh e zou bet crouéet ; goulennet er burtæt én hou communioneu, rac dén n’éel bout pur, ma ne ra hun Salvér en donézon-zé dehou ; anfin ur remæd excellant doh en tantationeu énep d’er burtæt, e zou goulieu hun Salvér ; rac-cé é ma mad chongeal ha méditein liès ér Bassion.